Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 3. szám - R. Várkonyi Ágnes: A Liga Sacra Europája / 15–25. o.

az országegység rekvizítumát látta Budavárban. Sokszor Buda nevét így helyettesítették be: „Mátyás király palotája". Füstbe ment ostromok emlékezete és haditervek sokasága bizonyítja, hogy Buda visszavívása egyet jelentett generációk tudatában a régen várt szabadulással a törökök igája alól. Június első napjaiban a belgrádi tűzvész híre Európában és Magyarországon egyaránt jeladásul szolgált. A törökök minden élelmiszerraktára és hadiszertára is több mint 6 ezer házzal együtt a tűz martaléka lett. A lényeg mégis az, hogy Buda ostromát azért határozták el csak június 6-án, mert a Szent Liga mostanra tudta leküzdeni válságát, és elrendezni dolgait. Európában mindenütt másutt elhallgattak a fegyverek. Thököly is levette sisakját, leoldotta kardját és pihent. Ezt — a sajnálatosan távol levő kollegánk — Benczédi László szóbeli tájékoztatásából közölhetem. A keresztények sehol nem gyilkolják egymást. 1686. június 16.—szeptember 2. Buda visszavívása az európai béke hetvenöt napja. 1686 a XVII. században az első és hosszú ideig minden bizonnyal az utolsó esztendő, amikor Európa országait és népeit tolerancia, egymás érdekei kölcsönös megértésének igyekezete köti össze és vállvetve harcolnak együtt a rabságban szenvedők szabadulásaért. Ezt a nagy jelentőségű történelmi pillanatot már 1686 őszén megzavarják a disszonáns hangok, 1687-ben vége a különös békeidőnek és ettől kezdve nemcsak a törökkeí, hanem ismét egymás ellen is harcolnak Európa országai. Hiába szögezte le az erdélyi szerződés, hogy a fejedelemség önállóságát Lipót császár megtartja, hiába kívánta Anglia megbízottja, mint a Szent Liga és az Oszmán Birodalom között megindult béketárgyalások közvetítője, hogy Magyarország lelkiismereti és egyéb szabadságait is foglalják bele a megállapodásba, a háborút lezáró karlócai békéből a magyarság érdekei kimaradtak. Az államiság megőrzése, a nemzeti önrendelkezés védelme újabb harcokat kívánt. Most mégis azt méltó hangsúlyoznunk: Buda visszavívása a magyar és az európai történelem páratlan eseménye. Korszakos jelentőségének szólamai közül ma a megbékélés, az egységteremtő képesség, a tolerancia, a hatalmi politika önnevelő ereje, ez az európaiság, az Erazmus megfogalmazásában századokon át zengő program, a megújulás és béke azok a gondolatok, amelyek ma tán legerősebben hangzanak három évszázad távolságából felénk. 2%