Levéltári Szemle, 36. (1986)
Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - Papp Gáborné: A Magyar Országos Levéltár szerzeményei, 1978–1985 / 57–67. o.
Ghyczy családnak már az Országos Levéltárban őrzött levéltára is. A birtokjogi iratok, levelezés mellett Ghyczy Dénes volt főhercegi titkár több iratát szereztük meg, valamint Ghyczy. Gézának, iá család minisztériumi pályát befutott tagjának iratait. Ezekből a 94 évet, egész korszakot átívelő életpálya számos eseménye tükröződik, a század eleji hivatali karriertől, az életvitelen, családi birtok kezelésén át — egészen a 70-es években leélt utolsó éveinek levelekben tükröződő részleteiig; a kortárs nemzedék egy réteglének a háború előtti és utáni sorsához ad kitűnő forrásanyagot az újonnan bekerült iratanyag. A Somossy család 1982-ben vásárolt iratai nagyrészben a család Szabolcs, Bereg, Zemplén megyei birtokaira és kapcsolataira vonatkozó birtokjogi iratok. Több XV— XVI. századi történelmi rokon család: Tomori, Csapy, Dobó család kihalt ágainak iratait is megőrizte a családi levéltár. Az 1279—1523 közti évekből kelt 7 oklevél mellett — a Mohács utáni iratok értékét növelik pl, az iratjegyzékekben teljes szövegben megőrzött különböző hiteleshelyi kiadványok. Megtaláljuk egy honvéd zászlóalj 1848. novemberi tiszti névsorát is az iratok közt. Ugyancsak a felső-Tisza-vidéki birtokos családokhoz tartozott a técsői Móricz család. Megvásárolt XVII— XVIII. századi irataik a Móricz és rokon birtokos családok jogi, örökösödési ügyeivel, birtok- és családi ügyeivel kapcsolatosak: jelentések, leltárak, tanúvallatási jegyzőkönyvek. Különösen érdekesek e fondtöredék Bethlen Gábor-kori darabjai: Bihar megye egy 1614. évi Bethlen Gábor elé terjesztett jegyzőkönyve, mely 40 tanúvallomást tartalmaz, ill. egy Bethlen Gáborhoz írt 1629. évi jelentés, amely a fejedelmi kancellária munkáját világítja meg. A Szathmáry Király család levéltárát letéttel egészítette ki a család egy tagja. Ebben családtörténeti feljegyzések mellett Károli Gáspár bibliájának egy 1751. évi kiadása található, amely a család tulajdona volt és a családtagok 1797-itől kezdve családtörténeti adatokat jegyeztek föl benne. A Lónyay családnak az Országos Levéltárban őrzött levéltára is gazdagodott kisebb mennyiségű, de jelentős tartalmi értékű iratokkal. Az iratok legnagyobb része Lónyay Menyhérthez írt levelekből áll. Lónyay Menyhért (1822—• 1884), a család kiemelkedő tagja, Bereg megye országgyűlési követe, Széchenyi munkatársa, 1848-ban pénzügyminiszteri államtitkár, majd az emigrációból viszszatérve 1867 után miniszter, 1871—72-ben miniszterelnök volt. — Felesége, Kappel Emüia a híres kereskedőház családtagja. Kettőjük leveleit (1843—82. évekből), továbbá Lónyay Menyhérthez szóló, különböző levélírók (köztük Eötvös Tamás, Kaas Ivor, Szirmay Ödön, Pallavicini) leveleit vásároltuk meg az utolsó 3 évben. A Schnerch és vele rokon családok iratait több részletben vettük meg 1982től kezdődően. Az iratok az 1773 és 1806 közti időből maradtak fenn és jól tükrözik a XVIII. század fordulóján élt polgári család kereskedő, orvos, patikus, polgármester tagjainak életét, ügyeik intézését. Ugyancsak a polgárság történetének dokumentálása célzatával vásároltuk meg a XIX— XX. század fordulóján élt Kresz Géza dr. (valószínű a magyar mentőszolgálat megalapítója) apjának, Kresz Károlynak, valamint Kresz Géza apásának, Franz Xavérnak az iratait (1981-<ben). A Szászországból bevándorolt Kresz Károly a pesti egyetemen szerzett sebészi oklevelet az 1820-as években, később is Pesten működött. A pfalzi eredetű bajorországi családból származó Franz Xavér Münchenben végezte iskoláit (az 1820-as—30-as években), s müncheni és bécsi üzletházakban szerzett könyvelői gyakorlatot. Később a pesti Forster nagykereskedő cég szolgálatában állt, s 1848-ban — előbb társsal, majd önállóan — átvette az üzletet. 1886-ban mint a Kereskedelmi Bank felügyelőbizottsági tagja halt meg. — Az 1823-tól 1886. évkörű iratanyag szépen tükrözi 62