Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok igazgatása, 1920–1944 / 37–51. o.

glrószámláján, valamint a: Postatakarék csekkszámláján helyezték el fele-fele arányban. Pénzforgalmi ügyek mellett a pénztár fontos feladata volt a termelési költségek, a (tiszta jövedelem, az egyes számadótestek közötti belső forgalom könyvelése, ellenőrzése. Közel -megegyező feladata volt a kasznárságinak és a szertárnak: mezőgazdasági, illetve ipari anyagok beszerzése, nyilvántartása és kerületek közötti szétosztása. A kasznárság a földművelési, állattenyésztési ágazatot fogta össze, vezette az állat- és terménynyilvántartások összesítését. Biztosította a vetőmagszükségletet, szükség esetén vásárlással, de többnyire saját termésből.

32 A saját termésű gabona vetőmagot a kerületek beszállították a kasznárságra, ott szelektoroziták azt,_majd vetéskor visszakapták a kerületek. A szerződéses cukorrépa-termesztésnél nagyobb rész jutott a kasznárságnak: a szerződés szerint átadott cukorgyári répamag kiadásával párhuzamosan kiadta a kerületeknek a végleges vetésterületekről való kimutatásokat is.

33 Négy fő (tartozott a kasznárság kötelékébe, a kasznár, két segédtiszt, valamint a malomkezelő. A csak házi használatra őrlő, daráló imalom, mint a száraztakarmányellátás fő eszköze tartozott a kasznársághoz. A szertár, mint ipari eredetű anyagokat biztosító intézmény, elsősorban a gépműhely és az építészet anyagszükségletét szerezte be, de biztosította a földművelés és állattenyésztés ipari jellegű eszköz- és anyagszükségletét is. Pl. a kasznárság által tárolt és kezelt, majd kerületeknek kiadott vetőmagok pácolásához szükséges pácolószereket a szertár szerezte be és továbbította a kerülethez,

34 Elsőrendű feladatai közé tartozott a központban levő raktárak kezelése, a gép-, anyag-, szerszámnyilvántarftások összesítőinek vezetése. A szertár az igazgatóság hatáskörének szigorúan alárendelt egység volt, rendelést csak a legszükségesebb esetben és csak kis tételben adhatott ki előzetes igazgatói engedély nélkül.

35 A kasznárságénál kisebb feladatkörre utal, hogy a szertári intézőséget mindössze egy felügyelői állású szertáros jelentette. A kasznárság és a szertár feladatköre nem különült el teljesen, sőt előfordultak átfedések. A helyi irányítás struktúrájára tekintve, a gazdaságosság szempontjából is indokoltnak látszott volna a tervezett számtartói hivatal felállítása, amely összefogta volna a vásárlásokat, eladásokat. Raktár, elosztó funkcióval kapcsolódhatott volna hozzá a szertár. A termelést legalsó szinten irányító intézőségek hatáskör szerint azonos állásúak voltak, ágazatilag viszont elkülönültek. A ménesbirtoki igazgatás azonos hatáskörű, azonos funkciójú egységei a szántóföldi termelést és állattenyésztést irányító kerületi intézőségek voltak. Külön kezelés alatt állt az önálló végtermék létrehozására alkalmas erdészet és a 'belső vagy külső értékes ülésre készárut előállító ipari vertikum. A kilenc gazdasági kerület élén egy-egy felügyelői, főfelügyelői állású kerületvezető állt, mellettük egy vagy két segédtiszt és egy gyakornok dolgozott. Egyetlen kerületi intézőséghez sem tartozott négy személynél több. Ez a kis létszámú apparátus ellátta a három-négyezer holdas kerület növénytermesztésének és állattenyésztésének irányítását az adminisztrációval együtt. Természetesen a kerületi intézőségek minden majorban tapasztalt, gyakorlati szakismerettel alaposan felvértezett szegődményesekre támaszkodtak, akik számadóként, majorgazdaként, öregbéresként a munkában részt véve irányítottak egy-egy munkafolyamatot. Az egy évszázadon keresztül folyamatosan végzett erdősítések nyomán kialakult másfélezer holdas szórt és sáverdők ügyeit, a telepítéstől a kitermelésig két főből álló erdészet fogta össze. A szó szoros értelmében csak összefogta, mert az erdőiekéi kapcsolatos munkát az erdészeti intézőség előterjesztései sze44