Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - Borsa Iván: A hungarikakutatás aktuális kérdései / 8–13. o.

kihasználni. Az egyezmény alapján a két világháború között a katonai levéltári delegáció tekintélyes mennyiségű — kézzel, illetve géppel írt — másolatot készített a bécsi Kriegsarchiv magyar vonatkozású iratanyagáról. Jelenleg három magyar levéltáros dolgozik természetesen a magyar kormány költségén a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv-ban és a Kriegsarchiv-han. E delegátusok feladatai közé tartozik a mikrofilmezésre kijelölt állagok, sorozatok mikrofilmezésének előkészítése és annak adminisztrálása. 1985 júniusában volt 50 éve annak, hogy a Magyar Országos Levéltár két levéltárosa — Fekete Nagy Antal és Ha Bálint — Csehszlovákiába, a keletszlovákiai Szepeshelyre (Spisská Kapitula) utazott hordozható, mai szemmel igen primitív mikrofilmező felszereléssel és megkezdte a XII. század végén alapított szepesi káptalan gazdag középkori iratanyagának mikrofilmezését. A szlovákiai mikrofilmezés — immár kétoldalú mikrofilmesére alapján — a második világháborút követő évektől folyamatos. Mikrofilmcsere keretében történik a mikrofilmezés valamennyi szomszédos országgal, így Ausztria Burgenland tartományának levéltárával, továbbá a román levéltári főigazgatósággal, a Horvát Szocialista Köztársaság és a Vajdaság autonóm terület levéltárával (Jugoszlávia), valamint a Szovjetunió Levéltári Főigazgatóságával, továbbá néhány más ország levéltárával (pl. Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság levéltári igazgatóságával, a Német Szövetségi Köztársaságban a bajor levéltári főigazgatósággal, az olasz levéltári főigazgatósággal). Komoly értékű és mennyiségű magyar vonatkozású levéltári anyag található a szomszédos országokon kívül Európa számos más országának, sőt Európán kívüli országok levéltáraiban is. Ezek azonban (nehezen felderíthető) szórványoknak tekinthetők, s mennyiségük attól függ, hogy az elmúlt századok folyamán volt-e politikai vagy gazdasági kapcsolata Magyarországnak az illető országgal. Ezek közül ki kell emelni a németországi és az olaszországi levéltárakat, valamint az isztambuli Ba?bakanlik Ar§ivi-t, amely a török korszak éveire őriz páratlan értékeket. A fentiekből szinte logikusan következik, hogy a hungarikagyűjtés szempontjából három kategóriát különböztetünk meg: 1. Azok a levéltárak, amelyeknek minden 1918 előtti irata magyar vonatkozású (a Szlovák Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió kárpátontúli területének, a Román Szocialista Köztársaság erdélyi területének, Ausztria Burgenland tartományának és a szerbiai Vajdaság autonóm terület valamennyi, továbbá a Horvát Szocialista Köztársaságnak több levéltára). 2. Az österreichisches Staatsarchiv 1918 előtti iratanyagának az a része, amelyben az akkori birodalom összes országának ügyei megtalálhatók. 3. A többi ország levéltárai, amelyekben több vagy kevesebb magyar vonatkozású levéltári anyagról tudunk vagy az egykori kapcsolatok révén ilyet remélünk. (Ide tartoznak a szomszédos országok nem említett területein levő levéltárak is.) A hungarika-reprodukciók gyűjtése e három kategória szempontjából háromféle megközelítést igényel. 1. Az 1918 előtti Magyarország területén a szelektálás, illetve a mikrofilmezendő iratok rangsorolása az elsődleges feladat. A mikrofilmező munka 50 évvel ezelőtt az 1526. augusztus 29. előtt keltezett iratok felvételezésével kezdődött és néhány évvel ezelőtt ez az akció befejeződött. (Egyes darabok előkerülésére természetesen még számítani kell.) Megtörtént az 1848—18494>en lezajlott forradalom és szabadságharc idejében keletkezett váranegyei közgyűlési és városi tanácsülési jegyzőkönyvek mikrofilmezése is. Folyamatban vannak a megyék feudális kori közgyűlési jegyzőkönyveinek mikrofilmezése a kezdetek9