Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 1. szám - MÉRLEG - Jároli József: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve X. Debrecen, 1983. / 76–78. o.

A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve X.. Szerkeszti: Gazdag István, Debrecen, 1983. 247 pag. A 10. számához érkezett a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve. Az első tíz kötet átfogó értékelése külön tanulmány tárgya lehetne, így erre egy recenzió keretében nem lehet vállalkozni. Csupán néhány, talán esetleges megjegyzést lehet tenni az eddigi munkáról. A sorozat szinte valamennyi kötetében egyebek mellett számos olyan műhelymunka gyanánt értékelhető dolgozatot olvashatunk, amelyek jellegüknél fogva nagyobb publicitású folyóiratközléire nem alkalmasak. Adataik viszont felmérhetetlen segítséget nyújtanak elsősorban a történeti kutatásnak, a társlevéltárakban folyó szakmai munkának. Állandó szerzői „munkaközösség" alakult ki az évkönyv körül, ami arra utal, hogy a levéltár eredményesen publikáló dolgozói mellett a városban élő történészek, más közgyűjtemények tudományos munkatársai is szívesen adják közre újabb kutatásaik eredményét a sorozatban. A 10. kötet két nagy tematikus egységet képez. A tanulmányok főcím alatt hazánk felszabadulásának 40. évfordulójához kapcsolódva közölnek dolgozatokat, a közlemények főcím alatt pedig a már korábbi kutatások folytatásaként közreadott, nagyobbrészt feudális kori témájú munkák szerepelnek. Debrecen kiemelkedő szerepét a felszabadult Magyarország életében számos publikáció dolgozta fel eddig. Az országos fontosságú események ismertetése mellett feltétlen szükséges az azok helyszínéül szolgáló város és annak hátterét képviselő megye viszonyainak megismertetése is. Ez a szándék vezethette az első tematikus egység kialakításában a kötet szerkesztőjét, hiszen a felszabadult Debrecen és Hajdú megye gazdasági, politikai, kulturális életének részletes vizsgálatára vállalkoztak az egyes tanulmányok szerzői. Bárányi Béla az 1944—45-ös év legfontosabb feladatáról, a gazdasági élet helyreállításáról készített alapos elemzést, ismertetve a Debrecent és a megyét ért háborús pusztításokat, az ipari és a mezőgazdasági termelés újraindításának emberfeletti munkáját. Szűcs Ernő tanulmánya a szocialista tulajdonviszonyok kialakulásának spontán előzményeként, az üzemek, gyárak államosítása előtt létrejött munkásszövetkezetek megalakulását, működését, harcát a fennmaradásért mutatja be. A tulajdonosok elmenekülése miatt ugyanis a gazdátlanná vált üzemekben a munkások szövetkezetet hoztak létre Hajdú megyében, hogy új tulajdonosként elindíthassák a termelést és bekapcsolódjanak az újjáépítés munkáiba. Kovács József Sándor: A demokratikus rendőrség megszervezése a Tiszántúlon című dolgozatában a felszabadulástól 1945. április közepéig, az Ideiglenes Kormány Budapestre településének időpontjáig tekinti át az új karhatalom létrejöttének és első akcióinak történetét. (Itt utalunk Sajti Imre történeti és szakmai szempontból is alapos kutatómunkájára, amelyet a témával kapcsolatban Békés megyei vonatkozásban végzett.) Gazdag István Hajdú me76