Levéltári Szemle, 35. (1985)
Levéltári Szemle, 35. (1985) 1. szám - MÉRLEG - Jároli József: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve X. Debrecen, 1983. / 76–78. o.
gye felszabadulása utáni első esztendejéről (1944. november—1945. december) készített összefoglalást, bemutatva a megyei közigazgatás újjászervezését, az e munkában részt vevő tisztviselők legfontosabb adatait (korábbi beosztás, pártállás), a rendőrség szervezeti kiépítését, az ipari és a mezőgazdasági termelés első évi eredményeit, gondjait. Bényei Miklós: A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október—1945. április) I. rész címmel a város sajtótörténetének e kiemelkedő korszakából a szovjet hadsereg frontújságjairól és az első debreceni kommunista újság, a Néplap létrejöttéről, első szerkesztőiről, a legfontosabb politikai jellemzőiről közöl forrásértékű adatokat. A dolgozat egy hosszabb publikáció első része, a folytatásban bizonyára a különböző pártok, a szakszervezet időszaki kiadványai kerülnek sorra. Mervó Zoltánné a debreceni iparoktatás történetének összegzésére vállalkozott a felszabadulástól 1948-ig. Tanulmányában ismerteti az iparostanonc-iskolák oktató-nevelő munkájának megkezdését, az iparoktatás új tartalmi elemeinek megjelenését és szervezeti kereteinek kiépítését. Űjlaky Zoltán tartalmas elemzése egy eddig kevésbé feltárt témával, Debrecen város kisiparosságának 1944—1945 közti helyzetével foglalkozik. Az iparosság érdekképviseleti szervének, az ipartestületnek az újjászervezése, az egyes szakcsoportok működésének bemutatása, a kisiparosság bekapcsolódása az újjáépítésbe döntően hatott a későbbiekre is. Elegendő csak utalni az ötvenes évek változásaira, amikor is a kisiparosság adta az ipari szövetkezetek szakemberbázisát, termelőeszközei pedig a szövetkezeti tulajdonforma alapjai lettek. Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúnánáson. Adalék az iskolán kívüli népművelés történetéhez 1945—1956 című tanulmányában elsősorban adatközlésre szorítkozik, a rendelkezésre álló levéltári dokumentumok információi alapján. Az egyesületek, olvasókörök, az ének- és zenekultúra, az ismeretterjesztés, a könyvtár, a kultúrház-kultúrotthon, a sportmozgalom bemutatása Hajdúnánáson elsősorban a további kutatásokhoz tár fel jól használható lehetőségeket. Pásti Judit dolgozata Kába község mezőgazdaságának 1944—1947 közti éveit vizsgálja. A mezőgazdasági termelés újjászervezésének alapos összefoglalása mellett a földosztás, majd az 1945—47-es évek gazdasági gondjait mutatja be korabeli levéltári források alapján. Az első fejezet közleményeinek szerkesztése nem kis gondot jelentett, hiszen egy rövid időszak több aspektusból történő áttekintése óhatatlanul is eredményezhet átfedéseket. Több dolgozatnál célszerűbb lett volna azonban elhagyni az általános adatok ismertetését, amit nagyobbrészt Bárányi Béla munkája tartalmaz. Esetleg egy rövid kronológia beiktatásával is elkerülhető lett volna az azonos történeti tények többszöri ismétlése. A közlemények főcím alatt közölt tanulmányok a város gazdaság- és társadalomtörténetére vonatkozóan tartalmaznak új adatokat. Gyimesi Sándor folytatja „Vásárok és kereskedők Debrecenben a feudális kor végén" című tanulmányát, amelyben a hetipiacok és a kereskedőtársaságok ismertetése mellett a debreceni távolsági kereskedelem hanyatlásának színes rajzát is megkapjuk. Táblázatai a dolgozat megállapításain túl is tanulságos adatokat közölnek. Bársony István a paraszti kézművesség Bihar megyei adatait dolgozta fel a XVIII. század közepén keletkezeit adóösszeírások alapján. Két tanulságos debreceni értelmiségi portrét olvashatunk Benkő Ferenc és Tóth Béla tollából. Az előbbi Csáti Sámuel debreceni gyógyszerész, az utóbbi pedig Segesvári István orvos életútját ismerteti. Segesvári természettudományos érdeklődése mellett a humaniórák művelője is volt az első magyar nyelvű irodalomtörténet összefoglalásával. Béres András e kötetben fejezi be a Hajdú-Bihar megyei Levéltár irodalmi emlékeinek számbavételét. Többek között Arany János, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Ady Endre autográf kéziratai, életének egy-egy Debrecenhez kötődő eseményével kapcsolatos iratai kerülnek bemutatásra. A kötetet Bényei Miklós 77