Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 1. szám - KILÁTÓ - Varga Sándor: Új levéltári épület Pozsonyban / 74–75. o.

ratórium, restaurálóműhely, a könyvtár, kiállító terem, egy iskolai oktatóterem és a kutatóterem. Az első emeleten a raktárak körül gyűrűszerűén helyezkednek el a munkatársak dolgozószobái. Valamennyi szobának rendelésre készült, beépített bútorzata van és balkon is tartozik hozzájuk. A beépített szekrényben helyezte el a tervező a szobák mosdóit. Az épület magját a raktárak képezik. Az első alagsortól a 9. emeletig öszszesen 12 raktárhelyiség áll az iratanyag rendelkezésére, összesen 10 927 m

2 alapterülettel. Ebből 8010 m

2 területet a síneken gördülő, összetolható fémpolcok (Kompaktusz rendszer) foglalnak el. Ez a rendszer biztosítja, hogy a raktárak befogadóképessége 50%-kal nagyobb, mint a klasszikus polcok esetében. Jelenleg 75 000 fm iratanyag tárolható itt kényelmes körülmények között. Az épület teljes alapterülete egyébként 17 560 m

2

, belső térfogata pedig összesen több mint 58 000 m

3

. Az építkezési költségek 70 millió csehszlovák koronát tettek ki. A berendezési tárgyakkal, bútorokkal, polcokkal együtt a beruházás összege megközelíti a 100 millió koronát. Egy részadat: a méretre készült polcrendszer 15 millió koronába került. Mivel a raktárakban központi fűtés nincs, nagy teljesítményű klímaberendezés gondoskodik a raktárak hő- és nedvességviszonyainak megfelelő szinten tartásáról. A dolgozószobák és a többi helyiségek fűtését 3 gázkazán biztosítja. Az épület főbejárati és azzal ellentétes hátsó részén van a két lépcsőház, amelyekhez egy-egy 500 kg teherbírású személyfelvonó és két-két 100 kg teherbírású teherlift tartozik. A második alagsor szintjén a hátsó lépcsőházra kapcsolódik a három fedett rakodóhely (rámpa), ahol az anyag beérkezik a raktárakba. Ezeknek közvetlen közelében került beépítésre a 6,9 m

3 belső térfogatú dezinfekciós kamra (VFS—250—Vacudyne Altair típusú, az USA-ból). A most elkészült levéltári épület a szlovák levéltárügy óriási vívmánya. Hosszú évtizedekre megszűnt ezzel a helyhiány a központi szervek és intézmények megőrzésre kijelölt iratai tárolásában. El kell azonban azt is mondani, hogy ez az épület nem egyedülálló Szlovákiában. Az 1970-es évek kezdetétől rendszeresen és tudatosan folyik az új járási levéltári épületek építése is. Az utóbbi évtizedben, 1974—1984 között, a 35 járási levéltárból 9 kapott új épületet, egyenként 3000 fm irat tárolására. További kilencnek az építése, illetve tervezése folyamatban van. Néhány év múlva tehát a járási levéltáraknak a fele új épülettel fog rendelkezni. Majdnem teljesen megoldott a 7 állami területi levéltár elhelyezése is. Gondok egyedül a nyitrai levéltárral vannak, de már itt is mutatkozik a megoldás. Itt inkább a széttagoltság a probléma, nem pedig az állagvédelem. A magyar kutatók által is jól ismert pozsonyi, bitesei, besztercebányai, lőcsei, eperjesi és kassai állami területi levéltárak iratanyagának elhelyezése az állagmegóvás szempontjából megfelelőnek mondható. Egyes magyar levéltárak tárolási viszonyainak ismeretében ezek mindenesetre elgondolkoztató eredmények. Varga Sándor