Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 1. szám - HUNGARIKA - Bán Péter: Egy portugál szemtanú tudósítása I. József 1687. évi koronázásáról / 56–62. o.

számára, perzsiai szőnyegekkel fedték, mögöttük pedig az államtanácsosok és császári miniszterek (Consiliarios de Estado e Ministros do Emperador) padját török szőnyegek borították. Amikor mindenki összegyűlt az udvarban, a király, egyedül, magyar ru­hába öltözve a császári lakosztályba ment, ahonnan együtt vonultak a Szent Mihály kapuhoz a következő rendben: 1° német és magyar előkelők (fidalgos) vegyesen, lovon, igen drága ruhákban és lószerszámokkal, 2° Magyarország ná­dora (Pálatino de Hungária), 3° a császár főudvarmestere, 4° a magyar címer­hordozó (Rey ele armas de Hungária), 5° Zrínyi gróf (Conde Sereni) mint „Ma­gister Ágasonum" — ahogy méltóságát nevezik —, kezében kivont szablyával, 6° a király magyaros Öltözetben, Ő szent császári fensége birodalmi hintaján, melyet Salm hercege (Principe Salms) kísért lovon, s mely előtt királyi apró­dok (pages de El Rey) haladtak zöld és vörös hímzésű fekete posztó libériában, 7° négy herold, köztük Ausztria és Csehország címerhordozója, 8° két másik a Császárságé, 9° a birodalmi udvari ceremóniamester (Mestre Sala da Corte Imperial) lovon, hajadonfőtt, kivont karddal a kezében — akit a császári apró­dok követtek, 10° a császár és a császárné német ruhában, egy Hispániából származó, hatalmas, gyönyörű hintóban, 11° a testőrség (guarda) két kapitá­nya, a kamaraelnök (Camareiro mór), a főszállásmester (Estribeiro mór), a csá­szárné főudvarmestere (Mordomomór) — mindnyájan lovon, 12° három hin­tóra való udvarhölgy és végezetül egy század német gyalogos. Megérkezvén mindannyian a székesegyházhoz, megjelentek az egyháziak teljes főpapi díszben (o Clero se presentou in Pontificalibus), hogy fogadják ő szent felségeiket, szenteltvizet hintve a be- és kivonuláskor. A császár és a csá­szárné a káptalan (dos Capitulos? 11 ) sekrestyéjébe, a király pedig a templo­méba lépett be. Mindkettőt damasztok díszítették, fokozva a kíséretek pompá­ját; mindazokét, akik udvarukhoz tartoztak, beleértve a négy címerhordozót, az egyházi kíséretet és a magyar főurakat nemzetük heroldjával, a követeket, mi­nisztereket, és a többi őcsászári fensége köré gyűlt főrangú embert. Nemsokára kijött a sekrestyéből a császár, birodalmi díszben, és a csá­szárné, a magyar koronával együtt (e a Imperiatrix com a Coroa de Hungária), s trónjuk felé haladtak a következő rendben: 1° az udvar előkelői, 2° a főud­varmester, 3° a négy herold, 4° a birodalom örökletes méltóságai és hivatalai, jelvényeikkel, közöttük: Hohenzollern hercege hozta a jogart (Ceptro), „Zeyl" grófja az országalmát (globo), a korona párnáját pedig „Syntzendorff" grófja. 5° a főszertartásmester a meztelen karddal, 6° a császár s mögötte a császárné, aki udvarmestere karján haladt, valamint a „Palatina", aki hivatalából eredően tartotta úrnője uszályát, 7° az udvarhölgyek elöljárója, Preineria grófnéja (a Mordoma das Damas Condesa Preineria), hasonló hölgyekkel. Miután a császár és a császárné elfoglalták trónusaikat, a király, illetve kísérete a következő rendben vonult a- másik trónhoz: 1° az egyház főpapi díszben, 2° a főurak, mintegy Magyarország rendjeinek képviseletében, 3° a nemzet zászlósurai-grófjai (os Condes da Nagáo), akik párosával haladva tarto­mányaik folyó gyanánt hullámzó tíz zászlaját vitték (as dez bandeiras de tan­tos Condados da quem da rio vaga) 12 4° Magyarország címerhordozói (os Reys de armas . . .), 5° a koronaőrök, 6° azok, akik a királyi jelvényeket; a keresztet (Cruz), a pacifikálét (paz), 13 Szent István kardját, az országalmát és a jogart vitték, 7° a „Magister Ágasonum" kivont karddal, 8° a nádor, 9° a király, kinek uszályát Salm hercege és Dietrichstein herceg fia emelte és akit két püspök kísért. így érkezvén a főoltárhoz, azok, akik Magyarország koronaék­szereit (joyos) hozták, elfoglalták helyüket az evangélium-oldalon (ad Cornu Evangely): az újonnan megválasztott „Judex Curiae: Zanky, Erdeody e Zobor". 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom