Levéltári Szemle, 35. (1985)
Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - HÍREK - Künstler Ferenc: A levéltárigazgatók 1984. évi konferenciája Hajdúszoboszlón / 104–105. o.
A levéltárigazgatók 1985. évi konferenciája Hajdúszoboszlón Az 1985. október 1—2-án megrendezett levéltárigazgatói értekezlet házigazdájának szerepét a Hajdú-Bihar megyei Tanács vállalta el. A hajdúszoboszlói tanácskozást Gyarmati Kálmán, a Megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg mintegy 70 levéltári és államigazgatási szakember jelenlétében. Rövid beszámolójában a megye kulturális életében bekövetkezett fejlődés ismertetése mellett kitért a még meglevő gondokra, s az enyhítésükre vonatkozó elképzelésekre. Az értekezlet első napirendi pontként a VII. Ötéves tervidőszakban a levéltárak előtt álló szakmai feladatokról tárgyalt. Az erről szóló írásos előterjesztést a Levéltári Szemle 1985/3. száma már korábban a szakma nyilvánossága elé tárta. Molnár József, a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztályának vezetője szóbeli kiegészítőjében elmondta, hogy az elkövetkező években alapvetően kettős cél megvalósítása áll a szakterület előtt: egyrészt a levéltári anyag védelmének elsősorban szakmai programokkal történő fokozott elősegítése, másrészt a levéltári források társadalmi hasznosításának növelése. így — mint az egyik legégetőbb probléma — továbbra is nagy súllyal jelentkezik az iratértékelés és -selejtezés elveinek, illetve jelenlegi gyakorlatának általános felülvizsgálata. Törekedni kell a levéltári anyag feldolgozottsági szintjében mutatkozó jelentős eltérések felszámolására, a feltárások során a valóságos társadalmi érdekek és igények feltétlen szem előtt tartására. Az előadó hangsúlyozta a szakma egységes fellépésének elengedhetetlenségét az alapvető kérdésekben, s kiemelte a levéltári munka megközelítési módjában tapasztalható szemléleti különbségek kiegyenlítésének szükségességét. Végül leszögezte, hogy a művelődési tárca — szűkös lehetőségein belül — a helyi fejlesztések támogatásával és a technikai bázis korszerűsítésével a jövőben is igyekszik a levéltárak nehézségein enyhíteni. A hozzászólásokban megfogalmazódott a levéltári propagandamunka erősítésének és egységesítésének igénye: a levéltáraknak a központi tudományos programok munkálataiba való, a jelenleginél aktívabb bekapcsolódásának fontossága. Néhány javaslat konkrét szakmai feladatok megoldására vonatkozó elgondolásokat is felvetett. így például elhangzott, hogy lehetőség lenne — számítógépes szövegszerkesztő program felhasználásával — naprakész fondjegyzék elkészítésére, s egy esetleges központi fondjegyzék kialakítására. Az első ülésnap délutáni napirendjén két téma szerepelt. Először a levéltári tankönyv és kézikönyv sorozatról szóló tervtanulmány került megvitatásra, amelynek előterjesztője Kállay István, az ELTE Bölcsészettudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára volt. A hozzászólók valamennyien aktuálisnak ítélték a tervezett munkák elkészítését és kiadását, mivel a levéltári szakirodalomban még jó néhány fehér folt található. Ugyanakkor megfogalmazódott a műfaji tisztázatlanságok (tankönyv vagy kézikönyv) kérdése, s ezzel kapcsolatban a prioritások meghatározására is történt kísérlet. Természetesen hangot kaptak az elért eredmények is, így az év során megjelenő államigazgatási lexikon, s készül a műszaki dokumentációk irattani kézikönyve. Többen felvetették az igényesebb idegennyelvű munkák lefordításában rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, a magyar levéltári irodalom bibliográfiájának szükségességéi. 104