Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - HÍREK - Künstler Ferenc: A levéltárigazgatók 1984. évi konferenciája Hajdúszoboszlón / 104–105. o.

A fondjegyzék-szerkesztési alapelvek módosítására vonatkozó javaslat megtárgyalása következett ezután. Dóka Klára, az UMKL Módszertani Osztályának vezetőhelyettese, a tervezet készítője szóbeli kiegészítőjében ismertette az anyag összeállításának folyamatát, s részletesen kitért azokra a nehézségekre, amelyekkel a munka során óhatatlanul szembesült. A kialakult vitában a felszólalók a fondjegyzékkészítés módosításának időszerűségét és indokoltságát valamennyien elismerték, de a változtatás mértékét illetően már megoszlottak a vélemények. A hozzászólók óvtak a túlszabályozástól, s a tájékoztatás naprakészségére és áttekinthetőségére való tekintettel felhívták a figyelmet az alapelvek teljes átdolgozásában rejlő veszélyekre, illetve a levéltári iratanyag meglevő rendjének átalakításával járó hatalmas többletmunkára. Az is megfogalmazódott, hogy az elfogadásra kerülő módosítások végrehajtásakor a teljes egységességnek kell érvényesülnie. A vita lezárását követően a következő álláspont alakult ki: a javaslatnak bizonyos, a mélyebb változtatásra irányt vevő részeit még egyszer át kell gondolni, s ennek során elsősorban a korábbi szabályzatokban nem tisztázott, újonnan jelentkező problémák megoldására kell fektetni a hangsúlyt; ezután kerülhet sor 1986-ban a módosítások kiadására. Az értekezlet a második ülésnapon tárgyalta meg a tanácsi levéltárak által nyilvántartott szervek jegyzékére vonatkozó javaslatot. Az írásban korábban megküldött tervezetet kiegészítve Künstler Ferenc, a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztályának főelőadója elmondta, hogy a már régóta revízióra szoruló levéltári szervjegyzékek felülvizsgálata, ezen belül bizonyos szintű egységesítésük, valamint a nyilvántartott iratképző szervek számának csökkentése — különféle kényszerítő körülményektől is felerősítve — végképp elkerülhetetlenné vált. A rendelkezésre álló tapasztalati anyag és az országos értékhatárvizsgálat eredményei alapján született mintajegyzékek a legfontosabb fondképzők iratanyagának levéltári megőrzésén kívül lehetőséget adnak a helytörténeti szempontok érvényesítésére is. Kimaradtak viszont azok a típusszervek, amelyek történeti értékű iratokat nem hoznak létre. Az élénk vitában számtalan pontosító és hasznosítható javaslat vetődött fel, amelyek felhasználására a további munkálatok során kerül majd sor. Erősen megoszlottak a vélemények a fondszintű selejtezéssel kapcsolatban. Többen kétségüket fejezték ki a történeti forrásértékek fennmaradását illetően, mások ugyanakkor még radikálisabb csökkentést javasoltak. Elhangzott, hogy a tükröződő iratok kiszűrésével további jelentős, információveszteség nélküli iratcsökkenés érhető el. A mintajegyzékek véglegesítésére — az elmondottak, valamint egyéb szakmai fórumok véleményének figyelembevételével — a jövő év folyamán kerül sor, s a levéltáraknak ezután kell elkészíteniük fenntartójukkal egyeztetett szervjegyzékeiket. A kétnapos tanácskozás végén C. Harrach Erzsébet, Budapest Főváros Levéltárának osztályvezetője adott tájékoztatót a kéziratos terv- és térképtárak számítógépes adatbankjának felállításáról. Ezt követően Gecsényi Lajos, a Győr-Sopron megyei Levéltári Igazgatóság vezetője, a Levéltári Szemle felelős szerkesztője számolt be a megújult folyóirattal kapcsolatos szervezőmunkáról és a felmerült gondokról. Lakos János, a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztályának főmunkatársa a Levéltári Szemle terjesztésével összefüggő kérdéseket ismertette a jelenlevőkkel. Az igazgatói értekezlet első napján Molnár József a minisztérium és a kollégák nevében — megköszönve fáradhatatlan és gazdag szakmai tevékenységét — meleg szavakkal búcsúztatta el a nyugállományba vonuló Ságvári Ágnes főigazgatót, aki több mint másfél évtizeden át állt Budapest Főváros Levéltárának élén. Künstler Ferenc 105