Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - HÍREK - Künstler Ferenc: A levéltárigazgatók 1984. évi konferenciája Hajdúszoboszlón / 104–105. o.

A fondjegyzék-szerkesztési alapelvek módosítására vonatkozó javaslat meg­tárgyalása következett ezután. Dóka Klára, az UMKL Módszertani Osztályá­nak vezetőhelyettese, a tervezet készítője szóbeli kiegészítőjében ismertette az anyag összeállításának folyamatát, s részletesen kitért azokra a nehézségekre, amelyekkel a munka során óhatatlanul szembesült. A kialakult vitában a fel­szólalók a fondjegyzékkészítés módosításának időszerűségét és indokoltságát valamennyien elismerték, de a változtatás mértékét illetően már megoszlottak a vélemények. A hozzászólók óvtak a túlszabályozástól, s a tájékoztatás napra­készségére és áttekinthetőségére való tekintettel felhívták a figyelmet az alap­elvek teljes átdolgozásában rejlő veszélyekre, illetve a levéltári iratanyag meg­levő rendjének átalakításával járó hatalmas többletmunkára. Az is megfogal­mazódott, hogy az elfogadásra kerülő módosítások végrehajtásakor a teljes egy­ségességnek kell érvényesülnie. A vita lezárását követően a következő álláspont alakult ki: a javaslatnak bizonyos, a mélyebb változtatásra irányt vevő részeit még egyszer át kell gondolni, s ennek során elsősorban a korábbi szabályza­tokban nem tisztázott, újonnan jelentkező problémák megoldására kell fek­tetni a hangsúlyt; ezután kerülhet sor 1986-ban a módosítások kiadására. Az értekezlet a második ülésnapon tárgyalta meg a tanácsi levéltárak ál­tal nyilvántartott szervek jegyzékére vonatkozó javaslatot. Az írásban koráb­ban megküldött tervezetet kiegészítve Künstler Ferenc, a Művelődési Minisz­térium Levéltári Osztályának főelőadója elmondta, hogy a már régóta revízióra szoruló levéltári szervjegyzékek felülvizsgálata, ezen belül bizonyos szintű egy­ségesítésük, valamint a nyilvántartott iratképző szervek számának csökkentése — különféle kényszerítő körülményektől is felerősítve — végképp elkerülhe­tetlenné vált. A rendelkezésre álló tapasztalati anyag és az országos értékhatár­vizsgálat eredményei alapján született mintajegyzékek a legfontosabb fond­képzők iratanyagának levéltári megőrzésén kívül lehetőséget adnak a helytör­téneti szempontok érvényesítésére is. Kimaradtak viszont azok a típusszervek, amelyek történeti értékű iratokat nem hoznak létre. Az élénk vitában szám­talan pontosító és hasznosítható javaslat vetődött fel, amelyek felhasználására a további munkálatok során kerül majd sor. Erősen megoszlottak a vélemé­nyek a fondszintű selejtezéssel kapcsolatban. Többen kétségüket fejezték ki a történeti forrásértékek fennmaradását illetően, mások ugyanakkor még radiká­lisabb csökkentést javasoltak. Elhangzott, hogy a tükröződő iratok kiszűrésével további jelentős, információveszteség nélküli iratcsökkenés érhető el. A minta­jegyzékek véglegesítésére — az elmondottak, valamint egyéb szakmai fórumok véleményének figyelembevételével — a jövő év folyamán kerül sor, s a levél­táraknak ezután kell elkészíteniük fenntartójukkal egyeztetett szervjegyzékei­ket. A kétnapos tanácskozás végén C. Harrach Erzsébet, Budapest Főváros Le­véltárának osztályvezetője adott tájékoztatót a kéziratos terv- és térképtárak számítógépes adatbankjának felállításáról. Ezt követően Gecsényi Lajos, a Győr-Sopron megyei Levéltári Igazgatóság vezetője, a Levéltári Szemle fele­lős szerkesztője számolt be a megújult folyóirattal kapcsolatos szervezőmunká­ról és a felmerült gondokról. Lakos János, a Művelődési Minisztérium Levél­tári Osztályának főmunkatársa a Levéltári Szemle terjesztésével összefüggő kérdéseket ismertette a jelenlevőkkel. Az igazgatói értekezlet első napján Molnár József a minisztérium és a kol­légák nevében — megköszönve fáradhatatlan és gazdag szakmai tevékenységét — meleg szavakkal búcsúztatta el a nyugállományba vonuló Ságvári Ágnes főigazgatót, aki több mint másfél évtizeden át állt Budapest Főváros Levéltá­rának élén. Künstler Ferenc 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom