Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - HÍREK - Benczéné Nagy Eszter: Beszámoló a MKE Levéltári Szekciója gödöllői tanácskozásáról / 99–103. o.

Az általános korszerűsítéssel kapcsolatban felvetette, a saját számítógép vagy bérelt gép kérdését. Véleménye szerint egyedül a Magyar Országos Levéltár képes egy nagyobb számítógép üzemeltetésére, ahol az előkészítő munkák már igen jól állnak. A kis- és közepes nagyságú levéltáraknák célszerűbb, ha bérelnek nagyteljesítményű gépeket, ahogyan ez a főreferátumban is elhangzott. Tapasztalata szerint a levéltárosok döntő többsége nem tudja a gépeket kezelni. Azt egyáltalán nem tartja viszont jó megoldásnak, hogy külső programozót alkalmazzanak. Egyetlen programért, még a viszonylag mérsékelt árak mellett is annyit kell fizetni, ami egy levéltári munkatárs egyévi fizetése.,Budapest Főváros Levéltárában a számítógépekkel kapcsolatos ismeretek elsajátítása céljából tanfolyamot szerveztek, és lehetőséget biztosítottak arra, hogy az előadásokat más levéltárak munkatársai is látogassák. Budapest Főváros Levéltára rendelkezik egy viszonylag nagy teljesítményű számítógéppel, ami jelenleg oktatási célokat szolgál. Véleménye szerint gyakorlatilag! minden 10 000 gépelt oldalnál rövidebb segédlet alkalmas arra, hogy számítógépen feldolgozzák. Elsősorban a szervjegyzék, a Eondnyilvántartás, a terv- és térképtár katalógusai, különféle bírósági segédletek programjainak kialakítása célszerű. Budapest Főváros Levéltárában eddig legnagyobb eredményeket a tervés térképtári törzsadatlapok feldolgozásában értek el. Előkészületek folynak a népbírósági, népügyészségi iratok mutatózásával, ahol eddig már 30 000 karion készült el. Terveik között szerepel — ezen kívül — a Fővárosi Tanács V. B. jegyzőkönyveinek számítógépes rendszerű tárgymutatózása is. C. Harrach Erzsébet, Budapest Főváros Levéltára osztályvezetője az intézményükben folyó terv- és térképtári munkákhoz fűzött néhány megjegyzést. Véleménye szerint a levéltáraknak a korábbinál jobban kell szolgálniuk a gyakorlati igényeket, és ennek érdekében kell felhasználni a modern technikát is. Reális feladatnak tűnik e vonatkozásban egy központi építészeti adatbank kiépítése. Bár e munkához még nem áll rendelkezésre megfelelő technikai háttér, de ez idővel bizonyára megoldódik. Fontos az, hogy ne akkor kezdjék el a feldolgozást. 1934. októberében Budapest Főváros Levéltárában sikeres próbafuttatást tartottak, amely bemutatón megjelentek más szakmák képviselői is. A kedvező fogadtatás feljogosította őket arra. hogy elképzeléseiket a tervezői gyakorlattal, és a még álló épületek műszaki dokumentációjával összekapcsolják. Az eddigi hagyományokat, elképzeléseket nem akarják gyökeresen módosítani, de az adatokat olyan rendszerben kérik, amit később a géphez használni lehet. E rendszerek kiépítése közös munkát, összefogást igényel. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban, amikor nincs lehetőség az egyre romló műemlékek azonnali renoválására, rendkívül fontos, hogy a dokumentáció épségben, használhatóan álljon rendelkezésre. A szekcióülés legfőbb tanulsága az volt, hogy a figyelmet felhívta a számítástechnika alkalmazásával kapcsolatos előnyökre, és a jelentkező problémákra is. A tanácskozáson nem terveztek bemutatót, hiszen — mint a beszámolókban elhangzott — az egyes levéltárakban már megrendezték. Egyetlen összejövetelen sem sikerült azonban eddig valamennyi, témában érdekelt levéltárat, illetőleg szervezeti egységet a munkába bevonni, mivel — mint minden új kísérletnél — a számítástechnika alkalmazásában is az egyes levéltárak (vagy levétártípusok) külön utakon járnak. A szekcióülés az első fórum volt arra, hogy a számítástechnikát próbálgató teamek egymás munkáját megismerjék. Benczéné Nagy Eszter 103