Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - Gyarmathy Zsigmond: Irat- és irattárkezelői tanfolyam tapasztalatai Szabolcs-Szatmár megyében / 64–67. o.

tünk és mindent aminek a bemutatása szemléletesebbé tette az oktatást, a levéltárból könnyen bevihettünk az előadói terembe. így jobban érthetővé vált pl. a közigazgatási számrendszer, a tárgyi rendezés stb. Be tudtuk mutatni a különböző szervek által használt iktató- és mutatókönyveket, s meg lehetett magyarázni, hogy mi múlik az iratkezelésen és az irattáron évtizedek múlva, amikor a régi iratkezelők már nem dolgoznak, csak munkájuk eredménye él tovább. A levéltári látogatások erősítették a személyes kapcsolatot is, a hallgatók így könnyebben felismerték a levéltárban a segítő szándékú szakmai irányítót. Ezért is jó, hogy a tematika a levéltárkezelői tudnivalókból is adott annyit, amennyi szükséges a távlatok belátásához. Már a tanfolyam közepe táján felmerült a hallgatók részéről az az igény, hogy jó lenne ismerniük a vizsgakérdéseket. Miután a Levéltári Osztály végül is állást foglalt, hogy ez a tanfolyam maradjon a LÜSZ szabta keretek között és ne vállalja fel a 103/1980. (M. K. 12.) KM sz. utasítás szerinti levéltárkezelői kurzust, saját hatáskörben összeállítottuk a vizsgakérdéseket. A tematikát és a vizsgakérdéseket megküldtük a Levéltári Osztálynak és az UMKL módszertani osztálynak is. Ellenvélemény nem érkezett, így végül a vizsga ezek alapján zajlott le. A hallgatók tehát a vizsga előtt hónapokkal megkapták a kérdéseket, módjuk volt ismereteiket ennek megfelelően rendszerezni. A tanfolyam keretében a szükséges konzultáció még korrigálhatta, vagy kiegészíthette a jegyzeteket, irodalmat és az elhangzott előadásokat. A. vizsga elnökéül a módszertani osztály vezetőjét kértük fel. Ezzel is igyekeztünk a helyi elfogultságot, szubjektivitást kiküszöbölni, s egyben módot adni arra is, hogy országos mércéhez mérettessenek hallgatóink. A vizsgabizottságban a tanfoiyamvezető levéltárigazgató és a levéltár szakos levétlári tudományos munkatárs vett részt. Tiszteletbeli társelnök volt a TIT megyei titkára és a jegyzői teendőket a TIT társadalomtudományi titkára látta el. Minden vizsgázó két kérdést húzott. A két csoportot úgy alakítottuk ki, hogy az irat- és irattárkezeléssel kapcsolatos kérdések alkották az egyik kérdéscsoportot, a levéltári és a jogi kérdések a másik kérdéscsoportot. Rövid felkészülés után jegyzeteik segítségével fejtették ki a hallgatók tételeiket. A bizottság „kiválóan, jól megfelelt" és „megfelelt" minősítést adott. Ez rákerült az „oklevélre" is, a személyi számmal együtt. Az oklevelet a vizsgabizottság elnöke és a TIT megyei titkára írta alá. Az oklevélnek sorszáma van, ami megegyezik a vizsgajegyzőkönyvben rögzített és a haladási naplóval egyeztetett sorszámmal. Az okmányok a levéltár irattárában kerültek elhelyezésre. Ünnepélyes eredményhirdetés után kapta meg mindenki az oklevelét, valamint egy munkahelyi vezetőjének címzett, zárt borítékolt levelet, amelyben a levéltárigazgató minősítette a munkát és javaslatot tett a LÜSZ 43. § (3) bekezdése alapján a dolgozó előléptetésére, illetve jutalmazására. A vizsgán minden jelölt megjelent, megfelelő felkészültségről tett tanúbizonyságot. Arról is meggyőződött a vizsgabizottság, hogy mindenki komolyan vette a vizsgát és felkészülten jelent meg azon. Gyarmathy Zsigmond 67