Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - Böőr László: A szocialista kori szövetkezetek iratainak átvétele és rendszerezése a Pest Megyei Levéltárban / 15–20. o.

1961—1970 közötti irattári anyagában is, mert ezek megőrzése — elsősorban az egyesülések következtében — súlyosan veszélyeztetve van. Meggondolásra javaslom a legfontosabb irattípusok esetében a 15 évnél hamarabb történő iratátvételt, mert aligha kétséges, hogy pl. a mezőgazdasági szövetkezetek — e szocialista kori „uradalmak" — iratai mennyire jelentős forrásértéket képeznek — különösen a községek gazdasági és társadalmi életének feltárásában. Az iratok nyilvántartása, rendezése Említettem már, hogy az egységes nyilvántartás és kezelés érdekében valamennyi átvett szövetkezeti irat a Pest megyei Levéltár Nagykőrösi Osztályára került. Értelemszerűen ide kerültek a tanácsok, az MNB-fiókok, és az érdekképviseleti szervek irattáraiból átvett, iktatatlan szövetkezeti iratok gyűjteményei is. Itt a legnagyobb gondot mindenekelőtt a nagy számban, rendszertelenül érkező, és a már levéltárban levő irategyütteseket gyakran kiegészítő iratképzők megfelelő nyilvántartása jelentette. Olyan rendszert kellett kialakítani, amely lehetővé tette a szüntelen változó, gyarapodó és egyesített irategyüttesek naprakész nyilvántartását, mert az átvett iratok adataira — közvetlenül a levéltári átvétel után is — gyakran volt szükség. Tudomásul kellett vennünk továbbá, hogy a szövetkezetek életében rendszeresek a különböző irányú mozgások, átszervezések. Ezeket a változásokat csak úgy tudjuk nyomon követni, ha fondképzésünk is megfelelően alkalmazkodik a való élethez, és kellően „rugalmas". Az a tény, hogy az egyes szövetkezetek döntő többségének csak csekély terjedelmű irata került kezelésünkbe, lehetővé tette számunkra a szövetkezeti típusokon belül községenként kialakított gyűjteményes fondók felállítását, feladva az „egy szövetkezet =• egy fond" alapelvet. Bár szervezetileg kétségtelenül indokolt lett volna minden egyes szövetkezetet egy levéltári alapegységnek (fondnak) tekinteni, de a nyilvántartási, kezelhetőségi és a várható kutatási igény az egyes szövetkezetek iratainak összevonását indokolttá tette. A hagyományos módon történő nyilvántartás nehézségeire csupán két adat: levéltárunk őrizetében 52 Cegléden működött mezőgazdasági szövetkezet, tszcs szórványirata található, ugyanez a szám Nagykőrös esetében 24. Külön tanulmányt igényelne itt a jogelőd—jogutód viszony feltárása is ... (Ma ugyanezen a területen 4, illetve 2 termelőszövetkezet működik.) így alakult ki a Pest megyei Levéltár XXX-as fondcsoportjának szerkezete, amely nemcsak a levéltári dolgozók, hanem a helytörténeti kutatók számára is könnyen áttekinthető, használható, az esetleges változások rögzítésére is lehetőséget ad. Egységes szerkezete révén ma már lehetővé vált, hogy a Pest megyei Levéltár 3 egysége (Budapest, Nagykőrös, Vác) az esetleges változásokat, gyarapodásokat önállóan rögzítse, az új onnan átvett iratokat megfelelően nyilvántartásba vegye. A nyilvántartási rendszer alapja, hogy az azonos típusú szövetkezetek gyűjteményes fondjai a Pest megyei Levéltárban 200-as számkeret alapján különülnek el: 1—200 fondszám: ipari szövetkezetek iratainak gyűjteményei 201—400 fondszám: mezőgazdasági szövetkezetek iratainak gyűjteményei 401—600 fondszám: kereskedelmi szövetkezetek iratainak gyűjteményei 601—800 fondszám: pénzügyi és egyéb szövetkezetek iratainak gyűjteményei. A számkereten belül a gyűjteményes fondok az egyes községek ABC rend18