Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - Böőr László: A szocialista kori szövetkezetek iratainak átvétele és rendszerezése a Pest Megyei Levéltárban / 15–20. o.

jében követik egymást: valamennyi szövetkezetet a központja szerinti községnél, ületve városnál tüntettünk fel. A számkereteken belül az egyes gyűjtemények fondszámai heiyiértékileg azonosak a XXIII. fondcsoportban található községi tanácsok törzsszámaival. (A városok — amelyek a XXIII. fondcsoporton belül más számkeretben vannak — itt az adott számkeret végén kapnak fondtörzsszámot. Természetesen az esetleges várossá alakulás a XXX-as fondcsoportban nem jelent változást!) Például: XXIII. 701. Abony nagyközség Tanácsónak iratai XXX. 1. Abonyi ipari szövetkezetek (iratainak levéltári gyűjteménye) a) Építőipari és Lakáskarbantartó KTSZ 1961 0,05 fm b) Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó KTSZ 1952—1960 0,29 fm XXX. 201. Abonyi mezőgazdasági szövetkezetek (iratainak levéltári gyűjteménye) a) József Attila TSZ 1959—1975 0,40 fm b) Kinizsi TSZ 1961—1962 0,10 fm stb. XXX. 401. Abonyi ÁFÉSZ iratai 1967—1975 0,10 fm XXX. 601. Abonyi egyéb szövetkezetek (iratainak levéltári gyűjteménye) a) Abony és Vidéke Takarékszövetkezet b) Abonyi Lakásszövetkezet stb. Kétségtelen, hogy ily módon a fondszámok sorozata — különösen a 401-től kezdődőek — hiányos, de mert az egyes fondszámok helyiérték szerint azonos községet jelentenek, ez a fondok sorozatának nyilvántartásában nem okoz nehézséget. Termelőszövetkezetek megszűnése, illetve egyesülése esetén — amennyiben a székhely más községbe került át — a korábban működött szövetkezet a korábbi községnél marad, tehát a „jogelőd" szövetkezet iratainak egyesítése a „jogutódéval" nem történik meg. Az újonnan létesített szövetkezet a székhelyközség gyűjteményes fondjába kerül, ugyanakkor az alapítás, illetve egyesülés éve egyúttal az irategyűttes kezdő éve is lesz. A szövetkezettörténeti kutatások elősegítése és az egyes szövetkezetek iratainak összegyűjtése, egy helyen való nyilvántartása és tárolása, valamint a selejtezés előkészítése tette indokolttá számunkra, hogy a tanácsok, MNB-fiókok, a különböző felügyeleti és értékképviseleti szervek irattáraiból átvett, iktatatlan iratanyagot is lehetőség szerint az illető szövetkezet levéltárban őrzött iratai mellett helyezzük el. (Természetesen rögzítve az irat eredeti őrzési helyét, átadóját.) Az egyértelműen egy szövetkezethez sem sorolható iratokat (megyei, járási stb. összesítések, jelentések, kimutatások stb.) meghagyjuk az átadó szerv levéltári iratai között. Amikor az egyesítendő iratanyag nagyobb mennyisége az azonnal átrendezést nem teszi lehetővé, akkor az újonnan átvett iratokról 2., 3. stb. számú raktári jegyzéket készítünk. így kétségtelenül fennáll annak a lehetősége, hogy ideiglenesen duplum-, illetőleg majdnem azonos iratokat őrzünk, de — véleményünk szerint — ez még mindig jobb, mintha a tükröződő iratok általános sorsa következne be: mindenhol kiselejtezik őket. A duplumok selejtezése már a levéltár feladata 19