Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - Böőr László: A szocialista kori szövetkezetek iratainak átvétele és rendszerezése a Pest Megyei Levéltárban / 15–20. o.

iratokat selejtezés után, de lényegében az irattári terv előírásai szerint vettük át. 3. Az 1965 után keletkezett, és a szövetkezeteknél megőrzött iratokból csupán az alábbiakat vesszük át végleges megőrzés céljából: alakulási iratok, alapszabályok, szervezeti szabályzatok, testületi és bizottsági jegyzőkönyvek (közgyűlési, vezetőségi, zárszámadási, igazgatósági, valamint termelési értekezletek) egyesülések — fuzionálások — esetleges szanálások iratai éves mérlegbeszámolók — zárszámadások — tervbeszámolók éves statisztikai jelentések éves termelési és pénzügyi tervek. Alapelvként fogadtuk el továbbá, hogy a tájegységenként és szakirányultság szerint tipikus néhány szövetkezet anyagát teljesebben kívánjuk átvenni és megőrizni. Közismert, hogy a szövetkezetek egyes irattípusai tükröződnek, megtalálhatók más szervek irattáraiban is: mindenekelőtt az állami felügyeletet ellátó tanácsok ipari, pénzügjá és mezőgazdasági osztályain (jegyzőkönyvek, különböző jelentések, tervek stb.), a mérlegbeszámolók, illetve zárszámadások gyakorlatilag teljes sorozata pedig a MNB-fiókoknál és a PM Ellenőrzési Igazgatóságain is megvan. A szövetkezetek említett iratai ugyan többnyire nem kerülnek ezen szervek regisztratúrájába, nem iktatják azokat, többnyire ömlesztett állapotban találhatók az irattárban; mégis tapasztalatunk szerint (különösen az 1960—1970-es évekre vonatkozóan) elsősorban a tanácsi irattárakban levő anyag jelentős mértékben egészíti ki a szövetkezetek irattárában meglevő irategyütteseket. Az 1950-es évek szövetkezeteire vonatkozóan is az egyik legtöbb forrást megőrző hely a tanácsi irattárak e rendezetlen, ömlesztett anyaga. Az egyes szövetkezetekre vonatkozóan hasonlóan gazdag anyagot őriztek meg — szintén gyűjteményként — az egyes szövetkezettípusok megyei központjai, különböző érdekvédelmi szervei. (MÉSZÖV, KISZÖV, TESZÖV, JASZÖV, FJK stb.) Sajnálatos, hogy ezen felügyeleti és ellenőrző szervek iratkezelési szabályzatai és irattári tervei a szövetkezetek beküldött iratait selejtezhetőnek minősítik és jó néhány helyen már meg is semmisítették azokat. A Pest megyei Levéltár ezek selejtezését nem engedélyezte, kérte az iratok levéltárba szállítását — vállalva ezzel az esetleges duplumpéldányok gyűjtésének gondját is. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a szövetkezetek által a különböző szerveknek megküldött egyes iratok — pl. mérlegbeszámolók — adataiban a legritkább esetben azonosak. De ennek vizsgálata és a véglegesen megőrzendő példány meghatározása további kutatást igényel, amelyet eddig még nem végeztünk el.) Látva a tanácsi és az érdekvédelmi szervezetek irattárában történő gondatlan kezelést, az iratok veszélyeztetettségét, lehetőség szerint ezen iratokat a legutolsó esztendőkig (1975—1980) átvettük. A szövetkezeti iratok átvételének döntő részét 1979—1983 között végeztük. Bár törekedtünk valamennyi szövetkezettípus levéltári anyagának átvételére, a gyakorlat során a fő figyelmet a legveszélyeztetettebbnek ítélt mezőgazdasági szövetkezetek irattáraira fordítottuk. Sajnálattal állapítottuk meg azonban, hogy az 1960—1961 előtti iratok már olyan jelentős mértékben megsemmisültek, hogy a saját levéltári anyagából ma már egy szövetkezet története, fejlődése sem dolgozható fel. Széles körű begyűjtési munkánk után tényként rögzítjük, hogy újabb, számottevő iratmennyiség „előkerülésével" ezekből az évekből ma már nem számolhatunk. Kedvezőtlen tapasztalataink alapján levontuk azt a következtetést is, hogy hasonló nagyságrendű „iratmentést" kell végeznünk az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és pénzügyi szövetkezetek 17