Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 1. szám - Erdmann Gyula: Történeti érték szervenként–szervtípusonként: rövid beszámoló az országos értékhatár-vizsgálati munka állásáról / 21–36. o.

ták meg a történeti értékű iratok ügykörét, ill. a nem selejtezhető tételek tárgyát oly általánosan fogalmazták meg, hogy abba az érték mellett sok selejt is beleférhet. Az irattári tervek elbírálásakor a levéltáros igen nehéz helyzetben volt: nem állt rendelkezésére semmiféle mutató, aminek alapján dönthetett volna, s tapasztalatai-ismeretei is — főként eleinte — hézagosak voltak. Ahány levéltáros, annyiféle értékelés volt a gyakorlatban. A magyar levéltárügy itt nagy lehetőséget szalasztott el. Ha az 1969. évi jogszabályokat követően a szervenkénti irattári tervek nem kampányszerűen készültek volna, hanem ágazatonként, ill. szervtípusonként, időben elhúzva, egy-egy szűkebb területet módszertanilag is kísérletként tekintve, és a tapasztalatokat beépíthették volna a további irattári tervkészítő munkába, akkor ma alighanem példaszerű helyen állnánk a szocialista országok között. Csupán helyes feladatmeghatározás történt, kellő módszertani segédeszközök kidolgozása és a feltételek biztosítása nélkül. Ráadásul a levéltárosok elegendő időt sem kaptak az irattári tervek alapos, körültekintő kiértékelésére. így ma ott tartunk, amit Schneider Miklós már 1974-ben leírt: a nem selejtezhetőnek minősített iratkategóriákat újra kell értékelni.

3 Az irattári tervek bevezetése óta több mint 10 év telt el. Űgy tűnik, valóban legfőbb ideje, hogy kísérletet tegyünk a történeti értékű iratok körének az eddiginél körültekintőbb, pontosabb, konkrétabb meghatározására. Az UMKL szervezésében 1981-ben munkacsoport alakult, melyben a Fővárosi Levéltár, a Zala, Veszprém, Hajdú-Bihar, ill. Győr-Sopron megyei Levéltárak képviselői is feladatokat vállaltak. A későbbiekben feladatokat vállalt a Pest és Békés megyei Levéltár is, A csoport tagjai és külső megbízottak a minisztériumok és országos főhatóságok esetében egyenként, a tipizálható szervek (trösztök, vállalati kategóriák, kutatóintézetek, tanácsok szintenként és tanácsi irányítás alatti, az egyes megyékben azonos vagy erősen hasonló feladatkört ellátó szervek) esetében típusonként egy-egy külön irat-iratcsoport listát készítettek, amely lehetőség szerint pontos és szűk megfogalmazásban sorolja fel az illető szerv, szervtípus történeti értékű iratait. Az egyes listák összeállítói előzetesen átvizsgálták az irattári terveket, összevetették az azonos vagy hasonló feladatkörű szervek terveit, sokszor darabszinten tanulmányozták az irattári anyag egy-két évfolyamát, konzultáltak a szervek szakértőivel, természetesen figyelembe vették az egyes szervek helyét az igazgatási-intézményi-gazdasági szervrendszer vertikális és horizontális síkjain. Ugyanakkor meg kell mondanunk, hogy több ponton — főként az iratkezelés helyzetének ismereteiből fakadó biztonsági meggondolásokból — engedményeket tettünk, s nem szűrtük ki a lehetséges szintig sem a tükröződéseket. Szerepet játszottak itt a helytörténetírás igényei is: a PM Területi Ellenőrzési Igazgatóságain pl. levéltári értékként tüntettük fel az egyedi mérlegeket és a vállalati, szövetkezeti törzslapokat, bár azok a Főigazgatóságnál is megvannak. A műszaki dokumentációk ügyének rendezése viszont — itt kell erről is szólni — jelenleg meghaladja a levéltárügy és így a jelen munkálat lehetőségeit is. A gazdasági szerveknél (beruházóknál ós kivitelezőknél), engedélyező hatóságoknál egyaránt őrzött tervdokumentációk esetében aligha kerülhető el a szakhatósági rendelkezés arról, hogy mit és hol őrizzenek meg végleges érvénnyel. Ugyanez mondható el a szabványokról, szabadalmakról stb. is. Az UMKL Módszertani Osztályán tanulmány Ítészül a témakörben: remélhetőleg segítője lehet a sürgető rendezésnek. Alighanem jó megoldás lenne, ha a történeti értékű műszaki dokumentációk őrzését-kezelését nem az általános levéltárak, hanem — szakmailag és technikailag is felkészült — szaklevéltár végezné (esetleg a műszaki múzeum keretében vagy amellett). A nemzetközi ügyek, KGST-ügyek esetében is vannak szép számmal ki22