Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Ladányi Erzsébet: III. András király egy ítéletlevelének értelmezéséhez: az esztergomi kommuna / 49–55. o.

magánszemélynek vagy civitasnak adtak „ . . . super societatibus comunibus seu consiliis . . ,".

12 A szóhasználat azonossága szempontjából fontos, hogy Frigyes törvénye a commune-t másodszori előfordulásánál olaszosan egy m-mel írja, a szó mögött álló fogalom németországi különbsége abból világlik ki, hogy a törvény az esküdt commune-t határozottan különválasztja az universitas civiumtól, amely ezt a társulást létesíti. Németországra nézve azonban megállapítható, hogy a commune Frigyes 1232. évi törvényének szóhasználata ellenére sem vált az itteni esküdt társulások jellegzetes nevévé.

13 Franciaországban a 12—13. században a commune-nak a városi kommunákra való alkalmazása ritka kivételnek számít, szórványos. Itt a leggyakoribb jelölés a communia, ae f. vagy a communio, onis f.

14 Térjünk át a commune 13. századi magyarországi alkalmazásaira. A Kézaigesta hun történetében a szó két alkalommal fordul elő. Az egyik szerint a szkíta törvény értelmében azt, aki nem teljesítette a gyűlésre és hadba hívó parancsot, vagy megölték, vagy számkivetették, vagy ,,in communium servitutem", azaz a „coramune-k szolgaságába" taszították.

15 A másik Kézai-hely szerint a hunok a fején koronát viselő turult mint hadijelvényt mindig magukkal vitték a háborúba egészen Géza vezérnek a koráig ,,. .. dum se regerent pro communi".

16 Kézai ábrázolásában a hunok, azaz a magyarok országos szervezete a communitas. Szűcs Jenő megállapítása szerint ez „a tág, átfogó kommunitás több kisebb közösségből áll".

17 A nagyobb közösséget alkotó kisebb közösségek, építőkövek a commune-k. A Kézainál szereplő commune lényegét az mutatja a legjobban, hogy a magyarok kommunitása király nemlétében commune módjára igazgatta magát. Ez az igazgatási mód, a király nélküli kommuna mindenképpen az önmagukat igazgató 12—13. századi itáliai városállamokat és intézményeiket idézi.

18 A szakirodalom a 13. századi olasz városi kommunák és a hun történet sok fontos kapcsolatát bemutatta, arra azonban még nem keresett választ: mi indíthatta Kézait a mondai hun kommunitásnak az olasz városi kommunák szervezete szerinti elképzelésére. Ebben a tekintetben a 13. századi helyi, magyarországi közigazgatási szervezet néhány olyan intézményére lehet hivatkozni, amely legalább elnevezésében és forma szerint eleme volt a korabeli olasz városalkotmánynak is. Mindenekelőtt a hun történet castrumaira utalhatunk, amelyeknek mint váraknak a megléte a Kézai-kori Magyarországon is vitathatatlan: „Antequam ergo baptizati fuissent Hungari et effecti Christiani, sub tali voce praecones in castris ad exercitum Hungaros adunabat."

19 A castrumok commune-inak létéről Itáliában is van tudomásunk, s Roffredus glosszátor behatóan foglalkozott azzal a kérdéssel: lehet-e castrumnak vagy villának universitas-a vagy commune-ja, és kifejtette az ellene és mellette szóló érveket.

20 Comune castri-val természetesen az okleveles anyagban is találkozunk.

21 A régi magyar várszervezet népei közül a 13. században is legalább helylyel-közzel megtalálhatók voltak a királyi hirdetők (praecones) és a különféle szolgáltató népek elöljáróiként a decurio-k. A Kézai-krónika imént idézett helye szerint: a castrumokban praeco-k gyűjtötték hadba a magyarokat a következő szavakkal: „Vox Dei et populi Hungarici, quod die tali unusquisque armatus in tali loco praecise debeat comparere communitatis consilium praeceptumque auditurus".

22 A praeco-k tartása a 13. század fogalmai szerint valamely ország királyának legsajátabb felségjoga volt. 1277-ben a nápolyi-szicíliai király, Kun László apósa kifejtette, hogy az ő országában csak neki, Magyarországon pedig csak a magyar királynak lehetnek praeco-i és senki másnak.

23 Ennek megfelelően van tudomásunk az itáliai városokban a praeco-k tevékenységéről. Nagyon érdekes példái: 1255-ben a velencei dogé közlése hirdetményének közzétételi mód51