Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Lakos János: Az általános levéltárak 1984-ben / 3–12. o.

hez hasonló, a korábbi periódusokhoz képest jelentős, összességében azonban még mindig csak szerény fejlesztések történtek. Kiemelkedő ezek közül a Csongrád megyei Levéltár gyarapodása: az év júniusában átadták a szegedi új könyvtár-levéltár épületet, amelyben az intézmény közel 2000 fm-t befogadó raktártérhez, valamint tágas dolgozószobákhoz és kiszolgáló helyiségekhez jutott. (Bővült a szentesi fióklevéltár is, az épületében kapott 174 m

2-nyi területtel.) A fenntartó átgondolt döntései nyomán kiemelkedő fejlesztés történt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolcon a volt járási hivatal épületébe költözött át az intézmény, ahol kitűnő raktárakat, munkaszobákat, kutatótermet és műhelyt tudott berendezni. Ezen felül a mezőcsáti volt járásbírósági épületet a levéltár kapta meg fióklevéltár céljaira. A már megkezdett rekonstrukció 1985-ös befejezésével 4000 fm-es részleg kezdi majd meg működését. A tanács gondoskodása Veszprém megyében is jelentős előrelépést eredményezett. A már említett megyei iratközpont létrehozása mellett lényegében befejeződött Veszprémben a Tolbuchin u. 6. sz. épület felújítása. így összesen közel 3ÖÖ0 fm-rel nőtt a levéltár raktárainak befogadóképessége. Nógrádban megfelelőbb elhelyezést kapott a balassagyarmati részleg a volt mezőgazdasági szakiskoly épületében. A tárolókapacitás itt 300-ról 850 fm-re emelkedett. A volt járási hivatalok székházainak hasznosítása során több levéltár kapott helyiségeket. Legjelentősebb a Békés megyei Levéltár gyarapodása: kb. 2000 fm új férőhelyet nyert. Kisebb, és kizárólag a járási anyag — nem egy esetben csak ideiglenes — elhelyezését biztosító alapterülethez jutottak Fejér, Hajdú-Bihar, Szolnok és Zala megye levéltárai. Jó ütemben haladtak a korábbi években megkezdett felújítási munkák Baranya és Somogy megyében. (A nagyberki fióklevéltár átadására 1985-ben kerül sor.) A Pest megyei Levéltár váci osztályán egy közel 2000 fm-es raktárrész készült el csaknem teljesen, Heves megyében pedig a volt egri vincellériskola épületeit és telkét biztosította levéltári célokra a fenntartó. Nagy jelentőségű döntés született a Vas megyei Tanács V. B. júniusi ülésén, amikor komoly összegeket szavaztak meg a Tolbuchin utcai épület felújítására. Megalapozott remény van egy levéltári részleg létrehozására Szabolcs-Szatmár megyében is. Látható tehát, hogy több megyében — a fenntartó erőfeszítése eredményeként — számottevően nőtt a raktárkapacitás, s így lehetőség nyílt, ill. nyílik az iratátvételi hátralék felszámolására, vagy legalábbis jelentős csökkentésére. Ellenben néhány megyében (Bács-Kiskun, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar) továbbra sincs konkrét elképzelés a szorító raktározási gondok megoldására. Nem sikerült lényegesen könnyíteni az országos levéltárak nehézségein sem. Az Űj Magyar Központi Levéltár rendelkezésére bocsátott 250 m

2-nyi új raktárterület csak töredéke a szocialista korszak legfontosabb forrásainak megmentéséhez elengedhetetlen szükségletnek. Sajnos súlyos nehézségek merültek fel Budapest Főváros Levéltáránál is, a Leonardo da Vinci utcai épület felújításánál. A raktárhiányon túl levéltáraink nagy problémája az őrzőhelyek jelentékeny hányadának alkalmatlansága. A legújabb felmérés szerint nem megfelelő raktárban, tehát fűtetlen, nagy hőingadozásoknak és magas páratartalomnak kitett, sok esetben pinceraktárakban őrzik a tanácsi levéltárak anyagának 40%-át (ez közel 53 000 fm-t jelent!). A technikai felszereltség terén történt változások igen szerénynek nevezhetők, bár a legmodernebb technika megjelenése új távlatokat nyitott a levéltári nyilvántartó, feldolgozó és tájékoztató munkában. A Heves megyei és a Szolnok megyei Levéltár is egy Commodore 64 típusú személyi számítógép bir4