Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Lakos János: Az általános levéltárak 1984-ben / 3–12. o.

tokába jutott. Az egységes programok alkalmazása miatt lényeges, hogy amenynyiben máshol is lehetőség nyílik számítógép beszerzésére, ilyen típust válaszszanak. Könnyen számba vehetők a további említést érdemlő gyarapodások: az Űj Magyar Központi Levéltár 1933-ban berendezett mikrofilmező műhelye egy nagyító- és egy másológéppel, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár restaurálóműhelye több géppel bővült, míg a Győr-Sopron megyei Levéltári Igazgatóság levéltárai 3 db Costar—3 típusú gyorsmásolót kaptak. A pusztulásnak indult iratok hatalmas mennyiségéhez képest továbbra is rendkívül csekély és erősen leromlott állapotú a rendelkezésre álló mikrofilmező és restauráló kapacitás. Jól mutatja a hálózat technikai elmaradottságát az is, hogy 10 megyei levéltár még mindig nem rendelkezik xeroxgéppel, noha ez az anyag védelem, a kutató- és ügyfélszolgálat szempontjából a legalapvetőbb és a legelemibb feltétel. A személyi állomány létszáma az egész középtávú tervciklusban a számításba vett ütemben emelkedett. 1981-ben 561, 1982-ben 596, 1983-ban 619, míg 1984-ben 632 főfoglalkozású dolgozó tevékenykedett az általános levéltárakban. Továbbra is elsősorban a kezelőhiány jelent gondot: a vezetőket nem is számítva 203 felsőfokú végzettségű levéltárosra csak 199 kezelő jut, holott a kívánatos arány 1:2 lenne! 1984 végén 3 tudományok doktora és 10 kandidátus dolgozott az intézményekben. Az év során senki sem szerzett tudományos fokozatot, ellenben egyetemi bölcsészdoktor lett 14 fő. II. Az általános levéltárak szakmai munkájának irányait 1984-ben néhány központi feladat messzemenően befolyásolta. Igen nagy terheket róttak a megyei levéltárakra az államigazgatás korszerűsítésével kapcsolatban 1984. január 1-én életbe lépett rendelkezések. A megszűnt járási hivatalok irattárainak selejtezésében és elhelyezésében a levéltárak intenzív segítséget nyújtottak az államigazgatási szerveknek. Jelentős munkabefektetést igényelt annak a Levéltári Osztály által elrendelt felmérésnek az elkészítése, amelyre az iratkezelés országos helyzetképének reális megítéléséhez volt szükség. Az intézmények szakmai munkájának gerincét az új tervezési statisztikai segédlet felvétele képezte. Ezen, a levéltári anyag tényleges mennyiségének, feldolgozottságának megállapításához és az elvégzendő feladatok hathatós tervezéséhez nélkülözhetetlen, igen komoly munkát a levéltárak 2 év alatt elvégezték. 1. A gyűjtőterület felügyelete A szervek iratkezelésének felügyelete során levéltáraink 1984-ben közel 300 iratkezelési szabályzatot véleményeztek, 3500 esetben hagytak jóvá iratselejtezést, több mint 2550 alkalommal teljesítettek ellenőrzést, továbbá 10 irattáros-tanfolyamot bonyolítottak le saját, ill. a TIT-tel közös szervezésben. A számszerű teljesítmények valamelyest elmaradnak az előző évekétől, azonban ezt az alaposság növekedése kellően ellensúlyozza. Mint már említettük, a járások megszüntetése nyomán jelentős feladatok hárultak a megyei levéltárakra. Intézményeinknek is nagymértékben köszönhető, hogy a hivatalok felszámolása az irattárak sorsának megnyugtató rendezésével zajlott le, bár az előírt selejtezéseket nem sikerült általánosan végre5