Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 1. szám - Bán Péter: Tudományos ülésszak a Nemzeti Levéltári Nap alkalmából: [Kosáry Domokos, Jaan van Albada, Farkasinszky Lajos, Ormos Mária, Kanyar József, Verő Gábor előadásai] / 6–17. o.

a tervezés, ellenőrzés folyamatában értékesíthessük; az áttérést a hagyományos és modern munkaeszközökről a lehető legkisebb zökkenőkkel biztosítsuk; a ki­dolgozott programokat a dokumentáció minden területén alkalmazhassuk. Ezzel nagy lépést tehetünk előre az ügyvitel egyszerűsítése terén, az információs rendszerek összekapcsolásával az adatbázist megbízhatóvá tehetjük, s a jövő irattárosai, levéltárosai és a sokszorosára duzzadó dokumentáció számára az újrakezdéssel, újrarendezéssel és új rákérdezéssel járó többletmunkát megtaka­rítjuk." Farkasinszky Lajos végezetül néhány kézenfekvő következtetést szűrt le gondolatmenetéből. — A hagyományokkal úgy kell élni, hogy továbbfejleszt­jük azokat; példának okáért a levéltárosok felső- és középszintű képzésében érvényesíteni kellene az informatika legújabb eredményeit, és hasonló nyitott­sággal szükséges szervezni az intézményközi (könyvtáros—levéltáros—irattáros) tapasztalatcserét is. — „Űj könyvtárak, levéltárak, dokumentációs központok berendezésénél, hivatalok felállításánál legyen az információs rendszer kiépí­tése olyan előírás, mint pl. a tűzbiztonsági berendezések beépítése." — Bizo­nyos egységesítés elkerülhetetlen a különböző intézmények ügyvitelében; ezt követeli az információáramlás homogenizációs tendenciája. — Továbbá: „levél­tárosaink aktuális feladatok ellátásán túl képesek legyenek a jövőbeli igények, szükségletek modellezésére, élni tudjanak a tudományos-technikai forradalom vívmányaival, képesek legyenek azt — a 'mindenkori lehetőségek figyelembe­vételével — napi munkájukban alkalmazni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a levéltárosokat számítástechnikai szakemberekké kell átképezni. Szük­ségszerű azonban, hogy rendelkezzenek a korszerű információfeldolgozási mód­szerek ismeretével, és ami még fontosabb, hogy ismereteiket a gyakorlatban is alkalmazni tudják." — Végül: nem árt, hanem előremutatóan hasznos lőhet egy olyan demokratikus vitafórum, mint az MKE Levéltári Szekciója, amely dinamikus mikroszociális egységgé formálhatja a magyar levéltárosokat. Magyarország és az európai államok XX. századi külkapcsolatainak ki­emelkedő ismerője, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanára, rektora. Ormos Mária a levéltári tevékenységnek nem a raktárak falai között folyó ré­szét, hanem annak a kutató és az egyetemi oktató számára lényeges kihatásait tekintette át. 5 A történész — a mindenkori országhatárokon is túltekintő tör­ténász — nézőpontjából jogosan fogalmazta meg: „a levéltárügy elsősorban nem egy hivatali szervezet ügye és a levéltár nem is pusztán a hazai földön tárolt iratok gyűjtő- és rendezőhelye. A levéltárügy középpontjában . .. alighanem az áll, hogy feltárjuk és rendelkezésre bocsássuk mindazokat az írott emlékeket, amelyek tudósításokat tartalmaznak az ország és a nemzet, valamint a külföl­dön élő, de a magyar etnikumhoz tartozó csoportok múltjáról." I. Ormos Mária a levéltári forrásbázis tágításának, hozzáférhetőségének, tudományos informatív értékének kérdései közül a hungaricagyűjtésnek szen­telt különös figyelmet. Amiért a „nem új gondolatot" ismételten felvetette, „az a monoton egyhangúságú javaslatok ugyancsak monoton visszhangtalansága". 6 Az évtizedek óta tartó s javulást jelenleg sem mutató helyzetet a következőkkel jellemezte. Területileg az európai levéltárak széles körében megjelentek kuta­tóink és örömmel tapasztalhatták, hogy jelentős forrásértékű, korábban nem ismert vagy kellő alapossággal fel nem tárt magyar vonatkozású iratok szinte mindenütt vannak kontinensünkön. „Az értesülések azonban sporadikusak, a feltárás rendszerint az egyéni kutató egyéni érdeklődési vonala mentén törté­nik, és sokszor előfordul, hogy ezek a 'kutatók, olykor levéltárosok (ez a ritka eset) nincsenek tisztában vele, hogy előttük már mások is jártak ott, sőt hoztak is haza anyagokat, mi több, ezek részben talán nyomtatásban is megjelentek." 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom