Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 1. szám - Bán Péter: Tudományos ülésszak a Nemzeti Levéltári Nap alkalmából: [Kosáry Domokos, Jaan van Albada, Farkasinszky Lajos, Ormos Mária, Kanyar József, Verő Gábor előadásai] / 6–17. o.

a tervezés, ellenőrzés folyamatában értékesíthessük; az áttérést a hagyományos és modern munkaeszközökről a lehető legkisebb zökkenőkkel biztosítsuk; a kidolgozott programokat a dokumentáció minden területén alkalmazhassuk. Ezzel nagy lépést tehetünk előre az ügyvitel egyszerűsítése terén, az információs rendszerek összekapcsolásával az adatbázist megbízhatóvá tehetjük, s a jövő irattárosai, levéltárosai és a sokszorosára duzzadó dokumentáció számára az újrakezdéssel, újrarendezéssel és új rákérdezéssel járó többletmunkát megtakarítjuk." Farkasinszky Lajos végezetül néhány kézenfekvő következtetést szűrt le gondolatmenetéből. — A hagyományokkal úgy kell élni, hogy továbbfejlesztjük azokat; példának okáért a levéltárosok felső- és középszintű képzésében érvényesíteni kellene az informatika legújabb eredményeit, és hasonló nyitottsággal szükséges szervezni az intézményközi (könyvtáros—levéltáros—irattáros) tapasztalatcserét is. — „Űj könyvtárak, levéltárak, dokumentációs központok berendezésénél, hivatalok felállításánál legyen az információs rendszer kiépítése olyan előírás, mint pl. a tűzbiztonsági berendezések beépítése." — Bizonyos egységesítés elkerülhetetlen a különböző intézmények ügyvitelében; ezt követeli az információáramlás homogenizációs tendenciája. — Továbbá: „levéltárosaink aktuális feladatok ellátásán túl képesek legyenek a jövőbeli igények, szükségletek modellezésére, élni tudjanak a tudományos-technikai forradalom vívmányaival, képesek legyenek azt — a 'mindenkori lehetőségek figyelembevételével — napi munkájukban alkalmazni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a levéltárosokat számítástechnikai szakemberekké kell átképezni. Szükségszerű azonban, hogy rendelkezzenek a korszerű információfeldolgozási módszerek ismeretével, és ami még fontosabb, hogy ismereteiket a gyakorlatban is alkalmazni tudják." — Végül: nem árt, hanem előremutatóan hasznos lőhet egy olyan demokratikus vitafórum, mint az MKE Levéltári Szekciója, amely dinamikus mikroszociális egységgé formálhatja a magyar levéltárosokat. Magyarország és az európai államok XX. századi külkapcsolatainak kiemelkedő ismerője, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanára, rektora. Ormos Mária a levéltári tevékenységnek nem a raktárak falai között folyó részét, hanem annak a kutató és az egyetemi oktató számára lényeges kihatásait tekintette át.

5 A történész — a mindenkori országhatárokon is túltekintő történász — nézőpontjából jogosan fogalmazta meg: „a levéltárügy elsősorban nem egy hivatali szervezet ügye és a levéltár nem is pusztán a hazai földön tárolt iratok gyűjtő- és rendezőhelye. A levéltárügy középpontjában . .. alighanem az áll, hogy feltárjuk és rendelkezésre bocsássuk mindazokat az írott emlékeket, amelyek tudósításokat tartalmaznak az ország és a nemzet, valamint a külföldön élő, de a magyar etnikumhoz tartozó csoportok múltjáról." I. Ormos Mária a levéltári forrásbázis tágításának, hozzáférhetőségének, tudományos informatív értékének kérdései közül a hungaricagyűjtésnek szentelt különös figyelmet. Amiért a „nem új gondolatot" ismételten felvetette, „az a monoton egyhangúságú javaslatok ugyancsak monoton visszhangtalansága".

6 Az évtizedek óta tartó s javulást jelenleg sem mutató helyzetet a következőkkel jellemezte. Területileg az európai levéltárak széles körében megjelentek kutatóink és örömmel tapasztalhatták, hogy jelentős forrásértékű, korábban nem ismert vagy kellő alapossággal fel nem tárt magyar vonatkozású iratok szinte mindenütt vannak kontinensünkön. „Az értesülések azonban sporadikusak, a feltárás rendszerint az egyéni kutató egyéni érdeklődési vonala mentén történik, és sokszor előfordul, hogy ezek a 'kutatók, olykor levéltárosok (ez a ritka eset) nincsenek tisztában vele, hogy előttük már mások is jártak ott, sőt hoztak is haza anyagokat, mi több, ezek részben talán nyomtatásban is megjelentek." 11