Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 1. szám - Bán Péter: Tudományos ülésszak a Nemzeti Levéltári Nap alkalmából: [Kosáry Domokos, Jaan van Albada, Farkasinszky Lajos, Ormos Mária, Kanyar József, Verő Gábor előadásai] / 6–17. o.

hangsúlyozta — mindazokban a teendőkben, amelyek a történettudomány egy­séges társadalmi szolgálatának elemei. Jaan van Albada, újonnan kinevezett titkára a Levéltári Egyletek Nemzet­közi Szövetségének, melynek megalakulását a Levéltárak Nemzetközi Tanácsa 8 évvel ezelőtt hagyta jóvá. A holland nemzetiségű előadó Ságvári Ágnesnek, az MKE Levéltári Szekciója elnökének meghívására ismertette e nemzetközi szer­vezet tevékenységét. 4 Szervezetileg 28 nemzeti egyesület tagja jelenleg a szekciónak. A súlypont kézenfekvő okokból Európa, de szándékaik szerint Észak- és Dél-Amerika, Afrika és Ázsia levéltárait is nagyobb aktivitásra fogják serkenteni. A nem­zetközi szekció céljai között ugyanis első helyen hallottuk említeni „levéltáros egyesületek létrehozásának előmozdítását, politikai rendszertől függetlenül", mert ezek az egyesületek eleve bizonyos színvonalat reprezentálnak a levéltár­ügy területén, s visszahatni is képesek országuk levéltárainak továbbfejlődése érdekében. A továbblépéshez kapcsolódik a második cél: a levéltárosok kül­földi tapasztalatcsere-útjainak a támogatása. A harmadik: kölcsönös tudomást szerezni más nemzetek levéltárainak — és levéltárosainak — sikereiről és gondjairól. A nemzetközi kontaktust a személyes kapcsolatokon kívül kiadványok hivatottak szolgálni. Nemrégiben indították el a Janus című folyóiratot, mely­nek cikkei a nemzeti egyesületek számára is átvehetők. Megjelent — és után­nyomásra vár — a tag-, illetve szakegyesületek címjegyzéke. Albada úr őszintén bevallotta, hogy a nemzetközi szekció működése a kezdeteknél tart — és „minden kezdet nehéz". A világ érdekelt nyilvános­sága elé „tettlegesen" csak Bonnban, a XI. Nemzetközi Levéltáros Kongresz­szuson léptek, ahol videofilmek segítségével ők mutatták be különböző or­szágok levéltári szervezetét. (Hozzátette: hasonló előadást terveztek a magyar­országi Nemzeti Levéltári Napra is, de ez alkalommal nem kerülhetett sor a megvalósításra.) Tudjuk: nem a legegyszerűbb dolgok közé tartozik az internacionális szakmai kapcsolatok életre hívása és életben tartása. „Miért nem látja el ezt a feladatot például a Levéltárak Nemzetközi Tanácsa?" — Jaan van Albada saját költői kérdésére igen prózai választ adott: „Mert a szekció képezi az egyet­len nemzetközi egyesületet, amelyben a szakemberek szabadon érintkezhetnek egymással, figyelmen kívül hagyva, hogy mely országban tevékenykednek, továbbá, hogy községi vagy városi, kerületi vagy tartományi levéltárban, netán egy magánvállalat levéltárában dolgoznak. A szekció a kollégáké, nem az intéz­ményeké. Éppen ez a különbség. A szekció személyesen önökért működik." (A szerk. kiemelései.) Előadása befejező részében Albada úr közvetlenül hozzánk, magyar levél­tárosokhoz szólt. A kapcsolatfelvétel megtörtént, Ságvári Ágnes mostantól 4 évig részt vesz a Levéltárak Nemzetközi Tanácsa „B" Egyesületi Szekciója Elnökségének munkájában, de véleménye szerint ezzel aligha merültek ki a tartós és profitábilis összeköttetés lehetőségei. Közelebbről két intézményes jellegű ötletet vetett fel. Az egyik: filmet készíteni levéltáraink kulturális­tudományos munkájáról, az archivált anyag hasznosításának bizonyos új mód­szereiről vagy más, szerintünk jobb témáról — ami bemutatásra kerülhetne 1988-ban, a Párizsban tartandó XII. Nemzetközi Levéltáros Kongresszuson. A másik (Jaan van Albada saját szavaival): „igen nagyra értékelné, ha az egyesületeket Összefogó szekció évi üléseinek egyikét Magyarországon rendez­hetné meg. Ezen alkalomból az elnökségnek módja lenne az önök szélesebb körű tájékoztatására, filmeket és új kiadványokat is bemutathatnánk." í)

Next

/
Oldalképek
Tartalom