Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A tőkés nagybirtok irányításának néhány kérdése az előszállási uradalomban, 1800–1914 / 85–108. o.

rat is visszavitték Zircre. A napóleoni háborúk idején az uradalom malmait őrlésre vette igénybe a katonaság. A zirci perjel a Fejér megyei nemesi közgyűléshez folyamodott, hogy a székesfehérvári tiszteket tiltsa el a malmok jogtalan használatától. A helytartótanács ingézkedése is úgy* szólt, hogy tekintettel a háború befejeződésére, az "éléstári" tisztek az előszállási uradalmi malmokat tovább ne használják. A francia csapatok az uradalmat nem szállták meg, pedig úgy látszik, hogy nagyobb létszámú támogatót is tudtak volna szerezni az itteni lakók közül. Munkaerőre ugyanis az uradalomnak nagy szüksége volt, így akik a konvenciót vagy részes munkákat kaptak az uradalomtól, általában elégedetlenek voltak és szembe kerültek a vezetéssel. Ekkor tudunk arról, hogy cselédzendülés a termelési folyamatot néhányszor megzavarta. A cselédek elégedetlenségéhez a puszták lakóinak, jórészt uradalmi napszámosoknak az uradalommal szembeni ellenállása is társult. 1807 nyarán két béres állt az elégedetlen lakosság élére. Az elégedetlenség okai az elmúlt évek során halmozódtak fel, és 1807 nyarán már elegendő volt egy kisebbszerű intézkedés is a béresek sérelmére, ami azután szinte tömegmozgalommá nőtt. A béresek a tiszttartóval megállapodtak a kötelezettségek mellett a béreseket megillető jogokban is. Ez utóbbiak között szerepelt a béresek tulajdonában levő fejős tehenek legeltetése. A tiszttartó szerint a teheneket a gulya járásra hajthatják ki a béresek. A megállapodást azonban a tiszttartó megváltoztatta, és a béresek teheneit a birkalegelőre engedte kihajtani. Tudvalevő, hogy a birkák nem hagynak füvet az általuk megjárt területeken. így a béresek fejőstehenei sem tudtak legelni a birkajáráson. Amikor a perjel Előszálláson tartózkodott, a béresek megbízottai bementek panasz9Í)