Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A Dunántúl településtörténete, 1900–1944 / 47–83. o.

lalta az igazságügyi miniszteri tárcát. Ebbeli tevékenységében inkább a konzervatív politikai irányzat hívének mutatta magát. Bekerült a Darányi kormányba is, de a fasizáló tendenciák láttán lemondott. Unger Emil a Dunántúl nyugati vidékéről /Pinkavölgy/ a 18. század első harmadában Pestre került Unger család történetét vázolta előadásában. A család ősei a nyugati határszél őrizetére rendelt magyarok voltak, akik a 16. század után - a környezet hatására - németté váltak. A pesti Belvárosba Unger Benedek került, akit a pesti ág megalapítójának lehet tekinteni. A kovácsmesterségből élő család és utódai jómódú polgárok lettek, akik több bérpalotát építettek. A család a 18. század végére 2 főágra oszlott. /Unger és Unger - Magyar./ Mindkét ág tagjainak jellemzője a társadalmi emelkedés, a vagyongyarapító tevékenység. 1945 előtt az Ungerek Magyarországon kivül Angliában és Montenegróban éltek, utána többen szóródtak szét Európában. Somkuti Éva előadása a 19. század derekán Székesfehérvárra települt Kari polgárcsalád életútjával foglalkozott. A család Bajorországból származik, s első nemzedékei Budán telepedtek meg. Itt ecetgyártó üzemet létesítettek, s a század első felében a város középpolgári rétegéhez tartoztak. Részben a fiúutőd hiánya, részben a konkurrencia erősödése miatt az ecetgyártók második generáció jából ketten, - egy épitész 1843-ban és egy kereskedő-ecetgyártó 1858-ban - áttelepedtek Székesfehérvárra. A család tevékenysége az építészet, az ecetgyártás és a kereskedelem területén bontakozott ki. Az ecetgyár Fehérváron a nagyüzemek közé számított, s a család tagjai vagyonuk révén a város társadalmában vezető szerepet vittek. Gyengö László a Bartheldy katonacsalád genealógiáját ismertette. Az első családi adatok a 18. század elejéről származnak, majd 7 6