Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - KRÓNIKA - Pandula Attila: Jelentés a Magyar Történelmi Társulat Archeográfiai, Genealógiai és Heraldikai Szekciója 1984. április 17-i üléséről / 439–440. o.

PANDULA ATTILA: Jelentés a Magyar Történelmi Társulat archeográfiai, genealógiai és heraldikai szekciója 1984. április 17-i üléséről Az ülés kezdetén Kállay István professzor, a szekció elnöke ismertette a közeljövőben tervezett programokat /emlékvacsora Horvát István professzor születése 200. évfordulója alkalmából, megemlékezés a Kossuth Klubban a Szent István-rend alapításának 220. évfordulóján/. Örömmel közölte azt a hírt, hogy a szekciót Bertenyi Iván alelnök képviseli abban a bizottságban, amely a legújabb városi címerek jóváhagyásával foglalkozik. így e területen biztosítva van a szigorú tudományos ellenőrzés. Cél az elmúlt 10 évben alkotott városi címerek megváltoztatása, illetve a heraldika szabályainak megfelelő javítása. Az ülésen egy előadás hangzott el, ezt Nagybákay Péter tartotta "Céhheraldika - a kézművesség jelvényei" címmel. A szakavatott előadó nagyon érdekes, Magyarországon eddig alig méltatott témát mutatott be. Előadásában először azt a kérdéskört vázolta, hogy lehet-e egyáltalán céhheraldikáról beszélni, ezek az insigniák, címerek, stb. mennyiben felelnek meg a heraldika által támasztott követelményeknek. Illusztrálásként példákat hozott fel az élő heraldika korából céhjelvények zászlókon való megjelenésére /Gént a XIII-XIV. sz. fordulója/. Az előadó ismertette a témakör nemzetközi-, hazai jelentőségét. Megemlékezett a céhcimerek jellegzetességeiről. Ezek az emlékek soha nem tartalmaznak úgynevezett mesteralakokat, heroldalakokat, általános az úgynevezett beszélő címerek alkalmazása 439