Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - KRÓNIKA - Dóka Klára: Pozsony város levéltáráról: tanulmányúti tapasztalatok / 427–435. o.

/tárnokszéki kötetek, városi büntető- és polgári biróság jegyzőkönyvei/ néhány kivételtől eltekintve a feudális korszakban keletkeztek. A legkorábbi büntetőbírósági jegyzőkönyv 1435-től származik, sok anyag van azonban a 16. századból is. A tanács levéltárának harmadik nagy egységét az iratok alkotják. Ide tartoznak a felsőbb szervek rendeletei, a közigazgatási, gazdasági, pénzügyi, birósági és országgyűlési iratok, valamint a Pozsonyhoz tartozó községek anyagai. Az új rendszerben ide helyezték át a katonai iratokat, valamint a levelekből, utasításokból, beadványokból, stb. először a 19. század közepén, Gürthl Jakab által ladulákba rendezett gyűjteményt is /Gürthelbogen/. A 60 ladulából, 16430 db iratból álló együttes a levéltár igen becses anyaga. Zömmel 16-17. századi iratokat tartalmaz, amelyekből a város fejlődése mellett az országos események is tanulmányozhatók. A hadügyi és politikai iratok között adatokat találunk a 15 éves, a 30 éves, a török elleni felszabadító háborúkról, Bocskay, Bethlen, t II. Rákóczi György szerepéről. A későbbi évtizedekből ide sorolták az 1848-as nemzeti gárda iratait. A 17. századi vallási iratokból az ellenreformáció egy fejezete kisérhető végig, főleg az evangélikusok elleni küzdelem, amelynek központja Pozsony volt. Itt ült össze 1670-ben a vésztörvényszék, amely a felvidéki evangélikus nemesek felett Ítélkezett, 1684-ben itt hódoltak be Thököly hívei a török ellen vonuló császári haderők vezetőinek. Fontos e csoportban az 1687-1688-as országgyűlésre készült követutasítások, az onnan küldött jelentések, tudósítások is. A város életével kapcsolatban az adózással, városi szőlők, erdők jövedelmével, dunai repülőhid fenntartásával, várépítéssel, borkereskedelemmel foglalkozó iratokat említhetjük, de találunk anyagot a templomokról, rendházakról, kórházakról, iskolákról, színházakról, valamint a 431