Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - KRÓNIKA - Dóka Klára: Pozsony város levéltáráról: tanulmányúti tapasztalatok / 427–435. o.

kézműiparról és kereskedelemről is. E gyűjteményt egészítik ki a "katonai iratok", amelyek közül 58 db a 17., 48 a 18. századból, kb. 1300 db pedig a 19. századból származik. A Bethlenre és XI. Rákóczi Györgyre vonatkozó anyagokat külön kötetben őrzik. A 18. századi iratokból a Rákóczi szabadságharcra és az osztrák háborúkra, a 19. századiakból a napóleoni háborúkra vonatkozó iratok a legfontosabbak. Mig a Gürthelbogen nevű sorozat hasonló tárgyú dokumentumai főleg elvi-politikai jellegűek, addig a "katonai iratok"-ban főként a hadsereg ellátásával és egyéb hadikiadásokkal kapcsolatos adatokat találunk. A városi regisztraturához tartozó iratokat 1790-től kezelték külön, és látták el - egészen 1895-ig - folyamatosan vezetett tárgymutatóval. Az 1790-1827 közti iratok összesen 400 csomót tesznek ki, mig az 1828-1905 között keletkezett anyagot 1923-ban erősen átselejtezték, majd e munka elvégzése után tárgyi egységeket alakítottak ki /pl. színházi iratok, Pozsony-Nagyszombat közti vasút, városi villamospálya, elektromos hálózat, vízvezeték^ téli kikötő, kaszárnya, teherpályaudvar építésével kapcsolatos iratok/. E rendszerhez sorolták a választópolgárság iratait; a 19. század második feléből, majd az 1905-1917 közti időszakból származó elnöki és bizalmas iratokat, és ezt az állagot gyarapítják - megfelelő selejtezés után - az 1919-tól keletkezett tanácsi iratokat is. A gazdasági és pénzügyi iratok a 16. századtól a 19. század közepéig csak mellékletei a városi könyvekhez tartozó számadásoknak és összesítéseknek. Mennyiségük kb. 1500 db-ot tesz ki. A bíráskodás esetében viszont csak jegyzőkönyvek vannak a városi könyvanyagban, mig a fondok nagyobb része: peres és peren kivüli iratok, végzések és ezek segédkönyvei az iratok közé kerültek. A Pozsonyhoz tartozó községek levéltári anyaga is iratokra és