Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - IRODALOM - Degré Alajos: Kajtár István tanulmányai Pécs közigazgatásának történetéről / 369–373. o.

sadalma a vizsgált időszakban elmaradott volt a régi privilégiumu, fejlettebb iparú és nagyobb kereskedelmet bonyolitó városokhoz képest. Pécs ipara, kereskedelme és kultúrája csak a kiegyezés után indult fejlődésnek, de akkor annál nagyobb lendülettel. A fejlődés elmaradása olyan konzervativizmust teremt, ami a városi tanács és választott község tevékenységében is súlyos nyomot hagyott. Fentiekben a dolgozatokat a vizsgált kor és problémák időrendjében adtuk, de ez nem egyben keletkezésük sorrendje is. Elsőnek készült, legnagyobb terjedelmű dolgozata a pécsi városi tanács 1848-49 évi működéséről inkább elemző eseménytörténeti mint jogtörténet. Fő problémája, hogyan próbálták kihasználni .a városnak addig a választójogból kizárt rétegei az uj választójogot, alakitottak új városi tanácsot, de a városi tanácson belüli ellentétek, a régi, konzervativ tisztviselők és az újonnan bekerült, ujitásokat kivánó erők küzdelme voltaképpen megbénitotta a tanácsot, mely nem tudott eleget tenni a szabadságharc kívánalmainak. Másodiknak készült el az 1861 évi önkormányzatot bemutató dolgozat. Ez már szélesebb társadalmi alapvetésből indult ki, ós nagyon gondosan összeveti a pécsi eseményeket és törekvéseket az ország más, jelentős sz. kir. városainak állásfoglalásával. Mindenesetre Pécs volt a szinhelye egyik legélesebb fellépésnek a negyvennyolcas tanács maradéktalan helyreállítását követelő kispolgárság és az abszolutizmus által hivatalába ültetett városi tanács között, melyet a szerző inkább csak sejtetett nézete szerint a belvárosi jómódú polgárság és értelmiség támogatott. Szellemesen mutatja be az adóhátralékok lerovásán keresztül, hogy nyert tért a bécsi központi igazgatás az ellenállni kivánó városi igazgatással szemben. Alulirott azonban valószinünek látja, hogy nem annyira az adóbehajtási hadjárat keménysége, inkább az országos politikában az 370