Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Ujlaky Zoltán: A községi iratok rendszerezése a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban / 117–129. o.

B : 1848-1872 C : 1872-1944 D : 1945-1950 Hangsúlyozta, hogy a községi iratok a tanácsok megalakulásáig általában egy fondot képeznek. Ilyen előzmények után adták ki 1978-ban a községi iratok rendszerezésére vonatkozó u

j utasitást.. Ez elrendelte a már 1962-ben megállapított elv gyakorlati végrehajtását, hogy a községi iratanyag 1944-ig marad az V. fondcsoportban, az 1945-1950 között keletkezett iratok egy másik fondot alkotnak a XXII. fondcsoportban. Az utasitás a fő állagokat is megállapította. 1979-ben a községi iratokat átrendeztük az uj utasitás alapján Az 1945 utáni iratokat leválasztottuk az V. fondcsoportból és a XXII. fondcsoportban külön községi fondokat alakítottunk ki. HajdúBihar megye községi fondjait betűrendben számoztuk meg, illetve az 1967. évi fondszámozást megtartottuk az V. fondcsoportban. A Békés megyéhez csatolt községek iratait 1978-ban átadtuk a Békés megyei Levéltárnak, ezért az átadott fondok törzsszáma kimaradt a sorszámrendben. 1979-ben a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltártól átvettük a Hajdú-Bihar megyéhez csatolt községek iratait. A volt Szabolcs megyei községi fondok közül az egyiket a községek sorrendjének a végén helyeztük el, mivel nem volt a betűrendnek megfelelő szabad fondszám. A XXII. fondcsoportban a községi fondokat betűrendben, 1-től folyamatosan számoztuk le, s a fondszámok eltértek az V. fondcsoportbeliektől a fentiek miatt. Minden községet fondképzőnek tekintettünk a rendezés során. Megyénkben 1945 előtt a mezőpeterdi és a bihartordai körjegyzőség működött, Ujiráz kisközséget Csömkő nagyközséghez, Vekerdet pedig 123