Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Serege Anikó: Tarcal mezőváros írásbelisége a 17. században / 133–140. o.

Serege Anikó TARCAL MEZŐVÁROS ÍRÁSBELISÉGE A 17. SZÁZADBAN E munka célja az, hogy röviden képet adjon Tarcal hegyaljai mezőváros XVII. századbeli írásbeliségéről. A vizsgált forrásoknak nemcsak tartalma, hanem külső, formai jegyei, az oklevéladás és a városkönyv-vezetés kialakult gyakorata is érdekes a történeti fejlődés szempontjából. Csak ezek együttes ismeretében válik a forrás élővé: szűkebb időmetszetben bemutatja a város mindennapjait, tágabb időmetszetben pedig érzékelhetővé válik fejlődése. Ennek jelentősége túlmutat a hely történetírás keretein: adalékul szolgálhat a későközépkori mezővárosi életmód rekonstruálásához is. Az írásbeliség kutatásának fontosságát Szilágyi Lóránd így foglalja össze: ,,Az írásbeliség tudománya összekötő a kultúra történetével foglalkozó többi tudományágak, a jog, a társadalom, gazdaság, nyelv és irodalom között."

1 E rövid munka — terjedelmi okok miatt — csupán az anyag diplomatikai elemzését tartalmazza. Kizárólag olyan forrásokat vizsgálok, melyeket a város maga adott ki, kiállítója pedig az oppidum jegyzője volt. A források elemzése előtt szükséges röviden bemutatni mezővárosunkat. Tarcal nevével már az Árpád-korban találkozunk.

2 Birtokosai - hasonlóan a Hegyalja többi településéhez — Mohács után sűrűn változtak. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a kutatások már bizonyították, hogy a területen ennek ellenére szinte teljesen egységes közigazgatási gyakorlat alakult ki. Hegyalja települései a késő középkorban végig világi birtokosok kezén voltak, az egyetlen Olaszliszka kivételével, mely préposti tulajdon volt. A XVI. században kincstári birtok, s csak 1599-ben zálogosítja el a király Rákóczi Zsigmondnak, aki jövedelmeit majorsági szőlő vásárlásával igyekszik gyarapítani.

3 Tarcalon is megvesz egy udvarházat az ehhez tartozó szőlővel és szántóval. A család később is tovább növeli itteni szőlőbirtokait. A Rákócziak terjeszkedésének Bethlen Gábor hasonló törekvései szabnak gátat, aki Tokajt veszi meg néhány tartozékával. A későbbiekben közel fél évszázados harc indul meg a környékbeli földbirtokosok, a Homonnai-, Csáky-, Eszterházy-, Bárczay- és a Rákóczi család, valamint a kincstár között a terület birtoklásáért. Végül is 1644-ben I. Rákóczi György szerzi meg a királytól, s a család kezében is marad 1711-ig, a Rákóczi-szabadságharc elfojtásáig. Vizsgált korszakunkban Tarcal egyike a Hegyalját alkotó 12 mezővárosnak.

4 A forrásokból közvetlenül nem tudjuk meg, hogy milyen hatással volt a mezőváros életére a birtokosok változása. Az azonban kiderül, hogy egyiküknek sem volt érdeke a város mindennapi életének közvetlen irányítása, ha az onnan származó jövedelmet pontosan megkapta. Lényegesen nagyobb veszélyt jelentett fejlődésére nézve az ország általános helyzetéből fakadó bizonytalanság: a császári zsoldosok jelenléte és meg-megújúló támadásaik a királyi Magyarország keleti részében fekvő települések ellen. Erre a források számos helyen utalnak.

5 Tarcal mezőváros-jellegével kapcsolatos kérdésekre külön nem térek ki, de a feldolgozás során ezt a problémát igyekeztem figyelembe venni.

6 133