Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: II. közlemény / 163–188. o.

szekrényben őriztetnek. Hiányok csak a kuruc világban 1705-tol fogva tapasztalhatók: de ezeket már 1841-ben hivatalosan megállapították. A legrégibb jegyzőkönyv (1. sz.) kemény kötésben, 178. fol. tisztán csak törvénykezési ügyeket tartalmaz 1548-ig. A közgyűlési iratok 1500. évtől fogva kemény táblák közé rakva és megszámozva, Acta jelzet alatt időrendben vannak csoportosítva. Úgy ezekben, mint a jegyzőkönyvekben a név- és tárgymutatókon kívül egy pontos és kimerítő „Repertórium generálé" szolgál, mely az Összes iratok lajstromait nyújtja. Ez a sok kötetből álló Repertórium, amely a XVIII. század végén készült (tehát a II. József halála után már a levéltárnokok korszakában lefolyt harmadik levéltárrendezés idejében) a hiányzó actákat is számba vette, a valóságnak megfelelően constatálván p.o., hogy 1547—1556., továbbá 1576—1586, valamint 1606— 1613-ig a levéltárban közgyűlési iratok nincsenek (már a lajstromozás idejében hiányoztak) és csak a jegyzőkönyvek maradtak fenn. A törvénykezési ügyek Processus (később „Pörök" neve alatt) és „Acta Sedriale"? levéltári jelzetek alatt vannak csoportosítva (Fasc. X.) megfelelő segédkönyvekkel ellátva. A József császár-korabeli iratok és könyvek mint „Archívum Jozephinum" — külön vannak felállítva. Az absolut korabeli német iratokká együtt rendezett levéltári anyagot képeznek. Általános történeti szempontból talán legfontosabb a „Juridische Acten" című gazdag gyűjtemény, melynek külön német nyelven szerkesztett név- és tárgymutatója van. £ Az I. csomó, mely 1531 —1640-ig terjed a kir. rendeletek mellett sok nevezetes államférfi és hadvezér leveleit tartalmazza. A XVI. századból a Serédy, Thurzó, Bebek, Perényi, Roggendorf, Lascano, Báthory, Balassa, Bornemissa urak, továbbá a híres kassai kapitány Thelekessy Imre, Svendi Lázár, gr. Hardegg („insignis proditor"), Petheő János, később Basta György stb. szerepelnek a levélírók között. Ügy ezeket a leveleket, mint általam az archívum java részét a szepesvármegyei Történelmi Társulat folyó iratában és más kiadványokban történetíróink már ösmertették, részben fel is dolgozták. A középkori okleveleket boldogult dr. Főrster Jenő a vármegyének a cseh megszállás előtt utolsó, igazán érdemes főlevéltárnoka összegyűjtötte és kivonatosan ösmertette. Nekem 1362—1524-ig, mindössze 23^ darab eredeti oklevelet sikerült számba vennem. De van egy pár simplex másolat is. Legnevezetesebb az 1505. évi országgyűlés végzéseit magában foglaló oklevél, melyet Szentgyörgyi Péter gr. országbíró,. Bokányi Miklós, Újhelyi György és Verbőczy László ugocsa vármegyei követek részére ugyanazon év okt. 13. in Campo Rákos kiadott. A kisvármegye illetőleg a lándzsások (felső) székének jegyzőkönyvei 1587. évvel kezdődnek (évtől kezdődőleg maradtak fen). Az első kötet 1645-ig terjed és úgy ez, mint a többi igen hanyagul van szerkesztve, fölváltva magyar, tót és latin nyelven. Az iratok kemény táblák között 1802. évig rendezett állapotban vannak. A levéltárnak ezt a részét a kisvármegye monographusa felhasználta. (Szepes vm. Történ. Társulat milleniumi kiadv. III. k.) Az elzálogosított szepesi városok jegyzőkönyvei 1575—1849-ig terjednek. Fölöttébb hiányosak, de jog- és műveltség történeti szempontból rendkívül értékesek. A 13, illetőleg 16. város összefüggő iratai csak 1775. évtől fogva maradtak fen és Acta meg ( e német ny. szerkesztett név- és tárgymutató mikor készült? Nem az absolut korban?) 174