Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: II. közlemény / 163–188. o.

Acta publ. polit. jelzet alatt vannak csoportosítva. A városok törvényhatósága előtt folytatott pöriratok is rendezettek, az 1848. év előtti számadásokkal, adóügy

i és más conscriptiókkal együtt. Végül megemlítendő, hogy a vármegye tulajdonát képező privilégiumokat és nevezetes okleveleket, mindössze 12 drb, 1599-ben lajstromba foglalva egy kis ládába zárták, melyet aztán a lelépő alispán a vármegye színe előtt mindenkor tartozott által adni az utódjának. Ezek között sorolják fel többek közt Lajos királynak az aranybullát magában foglaló 1351. évi decretumát is, mely azonban csak Mária királyné 1384. évi priv. átiratában maradt fenn. Volt még egy nagyobb láda is, melyben régi missilisek és más iratokon kívül 5 drb. jegyzőkönyv találtatott. A két ládát az 1599. évi lőcsei gyűlésen Görgey Jordán alispán vette a kezéhez. Ennyiből állott a XVI. század utolsó évében Szepes vármegye levéltára. Eredeti, kézzel irt kései másolat - Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Ms 5219/9. -oOo24 Temes vármegye levéltára

9 A temesi bánságból kiszabadított nemes vármegye első közgyűlését 1779. dec. 2. tartotta gr. Niczky Kristóf septemvir v.b. t.t. elnöklete alatt. A közgyűlési jegyzőkönyvek ettől fogva 1849. évig bőrkötésben, a megfelelő iratok pedig 1846. évig csomókba kötözve záros szekrényekben tökéletesen rendben őriztetnek. Az 1847—49. évi közgyűlési iratokat, melyek a szabadságharc történetére vonatkozólag sok értékes s részben ösmeretlen tudósításokat tartalmaznak egy sötét, nedves, szennyes szobában néhány fiókba begyömöszölve, igazán siralmas állapotban találtam. A jegyzőkönyvekhez és iratokhoz indexek és elenchusok vannak. A József császár korabeli levéltár, mikor Temes-Krassóval és Torontállal egyesítve volt, teljesen rendezetlen és nagyszámú polgári és büntető törvényszéki, úrbéri iratokkal, házi pénztári naplókkal és számadásokkal, de kiváltképpen a pincében és padláson felhalmozott iratokkal együtt pusztulásra van kárhoztatva. A levéltárnok dolgozószobájában, a falra függesztve, szép faragványos keretekben Pruzsinszky Miklós 1668 és Morvay Ignácz csongrádvármegyei kutnai biztos 1792. évi címeres nemeslevelét találtam. Szintén rámában és üveg alatt őrzik a nyitrai káptalan 1396. évi eredeti kiadványát arról, hogy „János de Prusuna" fiai Kemencze nevű trencsénvármegyei birtokukat eladták. A harmadik „faldísz" II. Endre király 1232. évi donatiós levelének hasonmása (facsimile) melyben a zólyomi kir. praediumban fekvő, de Trencsénhez tartozó Qzor nevű várföldet Hodslov (?) nevű hívének adományozza (A facsimile eredetije állítólag Ottlyk Iván ny. államtitkár tulajdona.) A levéltárban elhelyezett Végrendeletek gondosan őriztetnek és betű soros névmutatójuk van. A provizorius kormányok idejéből származó iratokat a pincében találtam, a hozzájuk tartozó könyvekkel együtt; a nedves talajtól egész a boltozatig megtöltik a helyiséget 175