Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - IRODALOM - Szekeres József: Források Budapest múltjából. Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai. Szerk.: Ságvári Ágnes / 249–260. o.

Aus der Vergangenheit von Budapest. Red. György Bónis 1972.100. o. íz proslogo Budapesta. Red. György Bónis. Bp., 1972. 87. o. 25 éves a Fővárosi Tanács (Szemelvénygyűjtemény) összeállította: Szabó Klára. Bp., 1975. 102. o. -oOoBudapest Főváros Levéltára a főváros vezetőségének felkérésére, a Duna partján elterülő három testvérváros, az egykori Buda királyi főváros, Pest szabad királyi város és Óbuda mezőváros (a Duna gyöngyével, a Margit-szigettel) Budapest fővárossá egyesítésének századik évfordulójára négy kötetben adta közre a főváros történetére vonatkozó legfontosabb dokumentumokat, a török hódítók kiűzésétől (1686) Nagy-Budapest megszületéséig (1950.) terjedő időszakból. A négy kötetben a szerkesztők mintegy ezer javarészt ezideig ismeretlen írásos, nyomtatott és statisztikai jellegű forrásanyagot adtak közre. A levéltár — szinte elsőként az újabbkori magyar történelmi tárgyú publikációk terén — gondoskodott arról is, hogy az értékes forrásanyag ne csak a hazai közönség részére legyen hozzáférhető. Az első négy kötet bevezetőit és tartalomjegyzékét francia nyelven összefoglaló ötödik kötet lehetővé teszi mindazon külföldi olvasók és szakemberek számára is a könnyebb használhatóságot, akik érdeklődést tanúsítanak hazánk és fővárosunk történetének annyi megpróbáltatással és súlyos fordulatokkal telített legutóbbi majdnem három évszázada, de különösképpen hazánk fővárosának a legutóbbi évszázadban megtett történelmi útja iránt. A kötetek dicséretes gyorsasággal és pontossággal 1971 — 1973. években jelentek meg, kapcsolódva az 1972/73-ban lezajlott centenáriumi jubileumi ünnepségsorozathoz. A főváros vezetősége nemcsak az ismeretlen forrásanyag közreadásával kívánta a várostörténeti érdeklődést felkelteni, hanem egyidejűleg megbízásokat is kiadott Budapest történeti monográfiájának hat vaskos kötetben való megírására. A centenáriumra az első két kötet látott napvilágot, majd a III. (1975.) és IV. (1978.) köteteket követően, 1980-ban megjelent a Budapesti Történeti Múzeum szervezésében készült sorozat V. kötete, az 1918—1945. közötti időszakot felölelő monográfia. A hatalmas méretű vállalkozás, amely az első teljes fővárostörténet lesz, még néhány évig várat befejezésével. A levéltár szervezésében készülő VI. kötet, amely az 1945 — 1973. közötti időszakot tárgyalja, csak évtizedünk végén kerül az érdeklődők kezébe. A centenáriumra egyébként megjelent egy Budapest Enciklopédia, egy Budapest Lexikon s néhány kisebb monográfia is. A felsorolt gazdag jubileumi könyvtermés láttán felvetődik az a kérdés, miért volt szükség dokumentum gyűjtemények publikálására, mennyivel mondanak vagy adnak többet a mai olvasónak az egykorú források, mint a történeti feldolgozó művek. E kérdés megválaszolásánál szükséges arra a közös szerkesztői alapelvre rámutatnunk, amely a publikált forrásanyag válogatásánál iránymutató volt. A négy kötet mindegyikének szerkesztésénél arra törekedtek, hogy a kiválasztott dokumentumok ne csak az ország, a főváros történetének — mert mondanunk sem kell, hogy a két eseménysor századunk felé haladva egyre inkább elválaszthatatlanná vált egymástól — legfontosabb eseményeit és mozzanatait illusztrálják, hanem egyben érzékeltessék az olvasóval a korabeli városi élet mindennapi menetét fordulatait, az események lüktetését, a változó korok sajátos atmoszféráját, sőt a mai olvasó szemével nézve — furcsaságait. A forráskiadványokban a mai ember közvetlenül találkozik a múlttal. Az egykori akták, levelek, jelentések, szónoklatok, újság251