Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - IRODALOM - Horváth Lajos: Vass Előd: Kalocsa környékének török kori adóösszeírásai. Kalocsa, 1980. / 233–234. o.

nált, mennyiben felelt meg (illetőleg nem felelt meg) a vele szemben támasztott követelményeknek, az uralkodó elvárásainak. A monográfia alapvető' tanulsága az, hogy a politikában nem elég a helyes diagnózis megalapítása és a helyes perspektíva meghatározása, hanem feltétlenül szükséges a realitások figyelembevétele, egy megfelelő politikai erőcsoport megszervezése, valamint egy megfelelő taktikai módszer -és eszköztár alkalmazása is. II. József nem, a jozefinista értelmiség viszont felismerte ezt a követelményt. Egyben szeretnénk felhívni a figyelmetarra, hogy történelmi köztudatunkban ez a jozefinista értelmiség nem kapta meg még méltó helyét. Ehhez — véleményünk szerint — további kutatásokra van szükség, egyrészt a jozefinisták és a magyar jakobinusok közötti helyes arány, másrészt a magyarországi progressziónak a jozefinistáktól a centralistákon és a polgári radikálisokon keresztül a népi írókig ívelő vonulata vonatkozásában. Ebben pedig úttörő jelentőségű Hajdú Lajos monográfiája. Ijjas József Vass Előd KALOCSA KÖRNYÉKÉNEK TÖRÖK KORI ADÓÖSSZEÍRÁSAI Kalocsai múzeumi dolgozatok 4. Szerk.: Dr. Bárt János Kalocsa, 1980. 202. p. A szerző bevallott célja szerint arra vállalkozott, hogy bemutassa a Kalocsa környéki táj települési, gazdasági és társadalmi viszonyait a XVI. században, pontosabban a rendelkezésére álló török adó összeírások alapján 1544 — 1620 között. A török a dó összeír ások alapvető forrás-bázisa mellett kutatásához felhasznál egyéb török és magyar forrásokat — sokszor 1526 előttieket is — illetve bőségesen merít a korra és a tájra vonatkozó irodalomból. A települési és gazdasági-társadalmi viszonyok bemutatásához, feltárásához először felvázolja a természetföldrajzi környezetet, elemzi a birtokviszonyokat, igyekszik felderíteni a népesség területi és létszámbeli mozgását, változását. Érinti, hogy az országos és helyi politikai események milyen hatással voltak a mezőgazdasági termelés történetére. Végül, mindezek alapján, történeti-statisztikai eredményekre jut és a településeket korszakos mozgásukban ábrázolja. A két fő- és alfejezetekben elrendezett tanulmány a kitűzött feladatot maradéktalanul teljesíti. A Kalocsa középkori történeti-földrajzi viszonyainak vázlata című fejezet Kalocsa és környékének magyar közigazgatását és egyházigazgatását, valamint birtokviszonyait mutatja be a török hódítás előestéjén. Részletes képét nyújtja az 1526 szeptemberében és az azt követő években lezajlott hadjáratoknak és pusztításaiknak az emberi életben és termelőerőkben. A szegedi szandzsák 1542/43-báni megszervezése után, amelybe a kalocsai náhije is beletartozott, megindult a vizsgált területen a török állami adminisztráció, az első adóöszszeírások 1544-ben készültek el itt. Ettől kezdve a szerző városok, falvak, puszták, malmok, halastavak, sőt papok és diákok stb. számának alakulásáról, változásáról, átcsoportosulásáról igen plasztikus képet rajzol. 233