Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - IRODALOM - Horváth Lajos: Vass Előd: Kalocsa környékének török kori adóösszeírásai. Kalocsa, 1980. / 233–234. o.

A Kalocsa környékének társadalmi-gazdasági viszonyai című fejezet a török adóztatási rendszer alapos, részletes taglalásával indul, ennek az alfejezetnek érvénye természetesen messze túlterjed a korban a vizsgált terület határain. A következő alfejezet bemutatja - mint általánost az egyesben —, hogy a török adóztatási rendszer hogyan érvényesült Kalocsán és környékén. Eközben fény vetül a kényszerűen távol lévő kalocsai érsekekre és akadozó adminisztrációjukra, a kalocsai vár szerepére és őrségének nemzetiségi összetételére (törökök mellett délszlávok és makedorománok), valamint az Árpád-kori eredetű kalocsai székesegyház festményeire és szomorú sorsára. A szerző a családnevek vizsgálatával, elemzésével nyomon követi a középkori eredetű magyar lakosság vándorlását a tájban, illetve fokozatos kicserélődését Kalocsán. A magyar nemesi megye és a kalocsai érsekség visszahatolása a kalocsai náhijébe az 1640— 1650-es években már jól észlelhető. Mindez — mint a történelem utólag igazolta — tulajdonképpen már a török alóli felszabadítás előkészítése volt. Az utolsó két alfejezet kísérlet a népesség számának és megoszlásának rekonstrukciójára, illetve a földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági termelés (gabona, len, kender, káposzta, lencse, hagyma, fokhagyma, répa, sáfrány, gyümölcs és szőlő), az állattartás, a halászat és a kereskedelem részletes, elemző bemutatására. A tanulmány értéke és magas színvonala mellett nem marad el a függelék értéke és hasznossága. A Kalocsa környékének 1560. évi adóösszeírása és a Kalocsa környékének török javadalombirtokosai 1560-ban forrás-közlések után következik a Kalocsa környékének helységei 1548—1620 között című történeti-földrajzi helységnévtár, amelyik jelentős, úttörő vállalkozás és nagy haszonná forgatható. Néhány apróbb észrevétel és megjegyzés azonban nem mulasztható el. Pest királyi vármegye I. István korában (13. old.) nem létezett, helyesen Visegrád királyi vármegye. Pest megye mint comitatus 1255-ben fordul elő először oklevélben. (Bakács 63. reg.) Apostag 1546— 1559-ben a budai szandzsákhoz tartozott, 1559— 1560-ban kellett, hogy a szegedi szandzsák kalocsai náhijéjéhez csatolják. (Káldy 1977. 171.) A „falu népe" és „falu lakói" mint művelési közösség megnevezéseken a szerző módos gazdák csoportját érti. (32. old.) Valószínűbb, hogy az osztó földközösség rendszerét takarja ez a kifejezés a török forrásokban. Néhány korábbi első okleveles említés, mint amit a szerző megad. Apostag 1217. (Szentpétery I. 111.), Bogyiszló 1272. (Kiss 116.), Pataj 1396. (Csánki III. 315.), Kecel 1198. (Györffy 1963. 700.) ésMajosháza személynévben 1337.(Bártfai 1938.251. reg.) Az Istvánreszk nagymértékben romlott névalak, Szerk (Zerk) néven valóban 1326ban fordul elő, Szetivánszerk (Zenth-Iwanzerk) összetételben először 1360-ban szerepel. (Bakács 771. reg.) Vass Előd műve jelentős mértékben gyarapítja tudásunkat a török kori Kalocsa és környéke társadalmi-gazdasági viszonyairól és nagymértékben lép előre a vizsgált terület török kori településtörténetének a területén. Köszönet illeti meg Kalocsa város Tanácsát, hogy ez a munka anyagi támogatásával megjelenhetett. (A rövidítések azonosak az ismertetett mű rövidítéseivel, valamint Bakács I.: Iratok Pest megye történetéhez 1002—1437. Pest megye múltjából 5. Szerkesztette: Lakatos Ernő, Bp., 1982., Kiss L.: Földrajzi nevek történeti etimológiai szótára Bp., 1978. és Szentpétery I.: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. Bp., 1923.) Horváth Lajos 234