Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - EGYESÜLETI ÉLET - Hidvégi Violetta, G.: Tanácskozás a tudományos dolgozókról / 203–216. o.

kutatás vonzza, és a tudományos perspektívák érdekében vállalja a levéltári munkát (is), igyekezete hiábavaló, mert elfogadott és megbecsült tudóssá sem fog válni. Végül a Szekció vezetősége nevében Dóka Klára megköszönte a munkatársaknak a segítséget az anyag összeállításában, és azt a lelkesedést, amivel a rendkívül tanulságos vitában részt vettek. A vitát követően előadások hangzottak el az egyes levéltárakban folyó tudományos, közművelődési munkáról, és általában a tudományos dolgozók tevékenységéről. Papp Izabeüa, a Szolnok megyei Levéltár munkatársa a náluk folyó közművelődési munkáról tájékoztatta a hallgatókat. E területen levéltáruk főként az iskolákkal való kapcsolatot tartja fontosnak. A tárgyi feltételek Szolnokon szerencsések, amit a munkatársak igyekeznek is kihasználni. A levéltár rendelkezik állandó kiállítással, az igényeknek megfelelően tartanak levéltár-ismertetést, vagy ha egy pedagógus konkrét témakörhöz kér segítséget, akkor a levéltár előkészíti a megfelelő anyagot. Foglalkoznak forráskiadványok készítésével, amelyeket az iskolákon kívül a közművelődési intézményeknek, a TIT szervezetnek is eljuttatnak. Ezen túlmenően útmutatót állítottak össze a honismereti, helytörténeti munkához is. A hozzászóló megállapította, hogy a fiatalok körében nagy az érdeklődés a levéltár munkája iránt, de szólt arról is, hogy a felnőttekkel nehezebb a kontaktus megteremtése. Ebben az évben vették fel a kapcsolatot a helyi regionális vízmű egyik szocialista brigádjával, amelynek első eredménye a három nagy tavaszi évforduló alkalmával megrendezett kiállítás volt. A levéltár dolgozói fontosnak tartják a külső kiállítások rendezését, azonban ilyenkor vállalni kell a veszélyt, hogy az iratanyag esetlegesen rongálódhat, károsodhat. Zádor Béláné, a Szolnok megyei Levéltár igazgatóhelyettese levéltáruk gyűjtőterületi munkájáról beszélt, amit munkatársaik fontosnak tartanak. A megyében folyamatos a gyűjtőterület felügyelete, és 1981-től — amikor a levéltár a múzeummal közösen gépkocsit kapott — az ellenőrzés technikai nehézségei is megszűntek. A megyében a fondképzők 99%-a rendelkezik iratkezelési szabályzattal, amelyek véleményezése a levéltárnak nagy munkát jelentett. A munkatársak arra törekedtek, hogy az egyforma típusú fondképzők — lehetőleg — azonos iratkezelési szabályzattal rendelkezzenek. Az ellenőrzések során tapasztalható hiányosságokat az irattárosok állandó cserélődésével, valamint az iratkezelő munka nem megfelelő értékelésével magyarázta. Azonban eredményként állapította meg, hogy a bevezetésre került iratkezelési szabáyzatokat általában alkalmazzák a fondképzők. A szabályzatban meghatározott nyilvántartásokat — kisebb-nagyobb problémákkal — viszonylag jól vezetik. Ha hiányosságokat tapasztalnak, az illetékes intézmény vezetőjéhez fordulnak segítségért. A megyében az intézményvezetők készek a levéltárosokkal való eredményes együttműködésre, munkájuk támogatására. Gondot jelent, hogy a legtöbb szervnél nem megfelelő az iratanyag elhelyezése. Ahd erre megvan az anyagi lehetőség, ott a levéltár dolgozói szorgalmazzák megfelelő irattárak kialakítását. Gyarmathy Zsignvnd, a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár igazgatója a levéltárukban folyó tudományos munkáról számolt be. A munka személyi feltételeiről szólva kiemelte, hogy 4 tudományos munkatársuk fiatal, ami egyfelől szerencsés, másfelől azonban — szakmai gyakorlat hiányában — teljesítőképességüknek csak kezdetével lehet számolni. Az elmúlt 5 évben valamennyi fiatal tanult, amit remélhetőleg a jövőben kamatoztatni fognak. A tudományos kutatómunka tárgyi feltételei biztosítottak. A munkaszobák 211