Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - EGYESÜLETI ÉLET - Hidvégi Violetta, G.: Tanácskozás a tudományos dolgozókról / 203–216. o.

tágasak, a raktárak alkalmasak az iratanyag elhelyezésére és feldolgozására, és elegendő nagyságú a kutatószoba is. A munkát elősegíti a szakkönyvtár és a kiegészítő könyvtárközi kölcsönzés. Publikálásra a levéltári kiadványokban, elsősorban a Szabolcs-Szatmár megyei hely történetírásban, továbbá a levéltári szakmai folyóiratokban, a Pedagógiai Műhely és a Honismeret hasábjain van lehetőség. A fiatal tudományos munkatársak fiókjaiban nincs kész, kiadatlan vagy a kiadás reményétől megfosztott munka. A levéltári anyag referenciákra történt felosztása lehetővé teszi, hogy ki-ki a maga levéltári anyagában még jobban elmélyülhessen, tematikus, feltáró cédulákat készíthessen. A levéltár kollektívájának sikere volt 1983-ban „A munkásság és parasztság élete és mozgalmai . .» 1919—1944" című kötet megjelenése. Az iratanyag tudományos igényű rendezésében még évtizedekre visszanyúló lemaradások vannak. A jelen ötéves terv keretében szeretné a levéltár ezt a lemaradást felszámolni, mert a rendezetlenség az anyag hasznáatát akadályozza. E munka során a munkatársak közvetlenül is megismerkedhetnek a levéltári anyaggal, és ismereteik nyomán publikációs tevékenységük is megalapozottabbá válhat. A levéltári tudományos munkába külső erők is bekapcsolódnak. A kutatószolgálat keretében kialakult a levéltár körül egy olyan műhely, amelyben jeles tudós kollégák, helytörténészek, pedagógusok velük együtt dolgoznak. Andrássy Antal a Somogy megyei Levéltár közművelődési munkájáról tartott ismertetést, amelyben az elmúlt 5 év eredményeit foglalta össze. A vizsgált időszakban a levéltár munkatársai 273 előadást tartottak, amelyeken egy-egy alkalommal 70—80 fő jelent meg. 108 népszerűsítő cikket publikáltak különféle lapokban, és a levéltárat évente kb.: 1000 személy — csoportos látogatás formájában — felkereste. A csoportos látogatóknak a levátár dolgozói levéltárismertetést, illetőleg helytörténeti előadást tartottak. Különösen sokat tett a levéltár az elmúlt években az ifjúság történeti tudatának alakításáért. Évente 3—3 előadást tartottak a munkatársak a KISZ Somogy megyei Bizottsága által szervezett honismereti és vezetőképző táborokban Somogy megye és a magyar munkásmozgalom történetéből. Előadásokat tartottak az úttörő honismereti és középiskolás szakkörök felkérésére is, bírálták és lektorálták a KISZ pályázataira beérkezett dolgozatokat. A levéltár dolgozói patronálták a honismereti szakköröket, és segítették a múzeumi rendezvényeket is. A levéltárban szerkesztik — közép- és általános iskolások részére — az „Iskola és Levéltár" című sorozatot, egyéb közművelődési írások pedig a Somogy, Útközben, Somogyi Honismereti Híradó, Somogyi Iskolai Szemle c. folyóiratokban jelennek meg. Az évente megrendezett Levéltári Napok egy részét a közművelődés öleli fel. Itt került sor a levéltár és iskola, a levátár és közművelődés, a levátár és munkásművelődés, a honismereti munka helye, szerepe a közművelődésben c. témák megtárgyalására. A beszámolókat követően speciális levátári területek bemutatására került sor. Elsőként Böőr László, a Pest megyei Levátár Nagykőrösi Osztályának vezetője kért szót, aki bevezetőben a fióklevátár munkafeladatairól, szakmai és anyagi ellátottságáról beszát. Ügy váte, hogy a nagykőrösi levátárban kedvező lehetőség alakult ki a tudományos munkára, kutatásra. Szerinte a fióklevátárak dolgozói a megyei levéltárak munkatársainál is jobban predesztinálva vannak saját helytörténetük kutatására, mivel a központban - heti egy kutatónappal - arra nem sok lehetőség nyílik. Általános tapasztalat, hogy a levátár tudományos munkájával miná jobban kötődni kell az őrzött és ismert levéltári anyaghoz. A levátáros előnye éppen abban áll más, esetleg több idővel rendelkező kutatóval szem212