Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Centgraf Károly: Térképikonográfiai segédlet készítése a Magyar Országos Levéltár kéziratos térképeihez: szabályzat tervezet / 17–18. o.

Az építészet tárgykörébe várak, kastélyok ábrázolása tartozik, templomok, kolostorok, a népi építészet megjelenítése, romok, műszaki létesítményekéi, hidak, duzzasztók, olyanoké, amelyek nem térképi jelként, hanem látképileg és feltehetően valósághűen ábrázolnak valamilyen építményt. Idetartoznak a városok, falvak látképi megjelenítései. A hadsereg, a honvédelem tárgyköre felöleli a katonai viseletekre, korabeli harci- és felszerelési eszközökre, csata- és díszjelenetekre vonatkozó ábrázolásokat. E témakörbe vonandók be a zászlók, harci és hatalmi díszek, címerek, neves katonák, hadvezérek, uralkodók portréi. Végül mindaz, ami művelődéstörténeti szempontból, vagy rajzi megjelenítésénél fogva igényt tarthat az érdeklődésre. Ilyen lehet pl. a folyók megszemélyesítése, allegorikusjelenetek, csodaállatok, szörnyek. A térképikonográfiai segédlet készítésének célja A segédletkészítés célja a térképikonográfia tárgyából következik: feltárni a kéziratos térképi anyagban az ikonográfiái ábrázolásokat, azokat tárgyköreik szerint szétválasztani és a feltárt, rendszerezett anyagot a kutatás rendelkezésére bocsátani. Ezzel szemben a segédletkészítésnek nem célja a feltárt ikonográfiái anyag kritikai értékelése, az ábrázolás helyességének, hitelességének, építészeti, viseleti stb. indentifikálásának vizsgálata, mert az olyan ismeretanyagot tételez fel, hogy az csak a különböző szakterületek művelőinek közös munkája lehetne. A segédletkészítés menete A Térképikonográfiai segédletkészítéshez a térképek jegyzékelésével, vagy katalogizálásával egyidőben, azzal párhuzamosan helyes és érdemes hozzákezdem. Ekkor ugyanis minden térkép átmegy a kezünkön és módszeres lesz a feltárás. A segédletkészítés első fázisában a feltárt, az ikonográfiái tárgykörök valamelyikének megfelelő térképikonográfiai ábrázolást xeroxoztatjuk A/4-es nagyságban. A xeroxmásolat hátlapjára kerül a térkép jelzete, topográfiai jelölése, szerző, keletkezés éve, röviden az ábrázolás tárgya és a kivitelre történő utalás. A xeroxmásolatok a feltárás sorrendjében 1-től kezdődő sorszámot kapnak. A tárgykörök szerinti jegyzékbe tárgyuk szerint ezek a sorszámok kerülnek. A képanyag tárgykörökbe osztására, a segédlet megszerkesztésére, a képanyaghoz tartozó szövegek megírására a teljes térképtári anyagban történt feltárás után kerül sor. A szerkesztési szabályzat megírására a teljes képanyag ismeretében érdemes vállalkozni, mert így az anyag természetét is figyelembevevő, harmonikus szabályzat kerül ki a kezünk alól. 18