Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Czuczor László: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) szervezete és működése, 1953–1964 / 19–37. o.

Czuczor László: A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT (TIT) SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 1953-1964 Bugát Pál (1793-1865) orvos, nyelvújító, egyetemi tanár 1841-ben alapította meg a Természettudományi Társulatot. A társulat akkori lapja a Természettudományi Közlöny, melyet Bugát Pál szerkesztett. Az 1841-ben alapított Természettudományi Társulat újraszervezéséből alakult meg 1953-ban a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (T T I T), amely a természettudományok mellett a társadalomtudományok ismertetését is célul tűzte ki. Mai nevét - Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) - 1958-ban vette fel. Azóta a különféle tudományágak népszerűsítésével és terjesztésével foglalkozó értelmiségi tömegszervezet. Legfelsőbb szerve a négyévenként ülésező küldöttközgyűlés, amely számot ad az előző időszak munkájáról és megválasztja az Országos Elnökséget. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat feladata: a tudományosan megalapozott ismeretek terjesztésével népünk termelési kultúrájának szélesítése, általános műveltségénekemelése, szocialista világnézetének kialakítása. A TIT ismeretterjesztő munka főbb formái: a munkások között a munkásakadémiák, a magasabb képzettségű hallgatók számára a szabadegyetemek, a parasztság körében a termelőszövetkezeti akadémia. Egyéb népszerű formák a nyelvtanfolyamok, országjárások, irodalmi, történelmi séták, kiállítások, üzem- és termelőszövetkezeti látogatások. A társulat központi lapjai: Élet és Tudomány, Természet Világa, Valóság, Világosság, Búvár, Egészség, Föld és Ég, Tudomány és Mezőgazdaság, Műemlékvédelem. Az ismeretterjesztést hatékonyan segítik még a Gondolat Kiadó népszerű tudományos könyvei. I. A társulat szervezeti felépítése A Társulat helyi szervezetei: Budapesten: 1) Küldöttgyűlés 2) Elnökség 3) Ügyvezető Elnökség 4) Szakosztályok 5) Ellenőrző Bizottság A Társulat megyei szervei: ugyanazok, mint a budapesti szervezetnél (Küldöttgyűlés, Elnökség, Ügyvezető Elnökség, Ellenőrző Bizottság, megyei szakosztályok) A járásokban (városokban) folyó társulati ismeretterjesztés megszervezése a járási (városi) szervezetek feladata volt. A járási (városi) szervezetek legfőbb szerve a közgyűlés, amely magában foglalja a szervezet tagjainak összességét. A közgyűlés hatáskörébe tartozott; a.) A két közgyűlés közötti legfőbb feladatok meghatározása a felsőbb szervek határozatai alapján. 19