Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: II. közlemény / 163–188. o.

(fasc. 104—113.) és aX—

XIII. sz. közgyűlési jegyzőkönyvek jobbára II. Rákóczi Ferencz szabadságharcára vonatkoznak. Az összefüggő iratok, az egyes csoportok szerint különböző években kezdődnek s bár általában véve a jegyzőkönyveknél nem régibb keletűek, némely gyűjteményben mohácsi vész előtti okleveleket is találunk. Nevezetes köztük a Jármy család 1443. évi tyukodi (Thykod) birtokba iktatása, valamint a Dacsó családnak 1496. évi levele, mely szerint néhai Dacsó István az ősi egyházban egy oltárt alapított és arról végrendeletében bőkezűen gondoskodott: végre II. Ulászló király 1497. évi rendelete a zágrábi püspökhöz a Boznyák Ilyes „provisor castri Jaycza" és Péter deák között folyó pörben, aki mint a Pódgradia kastély hivatalnoka a királynak járó jövedelmeket eltékozolta és saját hasznára fordította. Az Archívum jelzetű gyűjteményben a megyei levéltárra vonatkozó iratok találhatók 1620. évtől fogva. Arx alatt Kalló (új), Szendrő, (1592), Diósgyőr, Putnok, Ungvár, Szerednye, Vinna stb. várak építésére vonatkozó tudósítások vannak: a Contributio, Decima, Dicator csomókban az adózásra és a tizedre 1546. évtől fogva, az országgyűlésekre 1548-tól kezdve gyűjtötték össze az iratokat: a statuta Comitatus sorozat 1546, — a ,.Nobflitas 1560, a miles-militia 1574, az Excessus 1591, a Gratuitus labor (közmunka) 1589, a nuntius 1590, a Pax 1606, az Insurrectio 1607, az Instructio 1620, a Moneta 1622. évtől fogva tartalmaz értékes iratokat. A Religio 1604-től kezdve a vármegyei református egyházak állapotára, a papi tizedekre, templomokra, iskolákra, a római katholikusok és a protestánsok sérelmeire, etc. a Tumultus az 1632. évi pórlázadás történetére nyújt eddigelé jobbára ösmeretlen tudósításokat. A Statútumok 1546 -1784-ig egy kötetben össze vannak írva. Külön kemény fából készült, nagy fiókos szekrényekben tartják az „Acta juridica et politica" jelzetű 1443 — 1785 terjedő gyűjteményt, valamint „Irományok" jelzet alatt 1543-1849., illetőleg 1861. évig az újabb időben összegyűjtött és rendezett közigazgatási ügyiratokat. Az 1568-1830-ig keletkezett u. n. nemesi okiratok is külön szekrényben tartatnak. A polgári és fenyítő pörök 1702-1817-ig nyílt állványokon a II. József császár korabeli iratok 1786—1790. szintén rendezett állapotban vannak, de az absolut korszakbeli — értéktelen levéltári anyag — mindenütt nagy rendetlenségben hever. Két kis ládában a Viliéi Pribék család iratait találtam. Ezek között van néhány darab simplex másolat a XV. század közepéről, de a XVI. és XVII. századból értékesebb oklevelek is akadnak. Ügy látszik, hogy a család őse Prybegh József volt, aki mint Dobó István szolgája Eger vár ostrománál kitüntette magát s 1553. május 18. Ferdinánd királytól ígéretet nyert arról, hogy a koronára szállandó javakból a legelső alkalommal 16. sessiót fog adományul kapni. Homonnai Drugeth Bálintról, akit a szabad hajdúk Bocskay halála után tűzzel-vassal erdélyi fejedelemmé akartak tenni, a jegyzőkönyvekből és iratokból egész monográfiát lehetne szerkeszteni. De nem kellett neki a fejedelmi süveg és leszállítván a hajdúkat, a király hűségére tért s amint második felesége Palócsay Krisztina jelenti, 1609. november 8. halt meg Ungvárott. Alatta és Bethlen Gábor idejében a reformátusok úgy elhatalmasodtak a vármegyében, hogy a szó szoros értelmében elnyomták és üldözték a római katholikusokat. Többek között a várban levő régi templomot is elfoglalták tőlük és Drugeth Bálint birtokain sehol sem lehetett maradásuk. Mikor a rendek öreg Rákóczi György fejedelemhez követséget küldtek, határozottan kijelentették, hogy a katholicus vallásnak nincs 183