Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szőcs Gábor: Gróf Széchenyi Ferenc angliai útinaplójáról / 141–154. o.

Legnagyobb hatású tanárai Bécs kiemelkedő tudósai: Kari Anton von Martini és Joseph von Sonnenfels. Martini ekkor a Theresianumban államjogot ad elő, egyébként 1754-től a bécsi egyetem államjog professzora. Munkássága során az államelmélet rendszerezése mellett részt vállát a monarchia oktatásügyének irányításában is. Tanítványa és követője Sonnenfels 1763-tól a bécsi egyetemen a közgazdaságtan és a pénzügytan tanára. A felvilágosult abszolutizmus állam-, közigazgatás- és pénzügyi elveinek legfőbb rendszerezője. Emellett sokat tett a német nyelv használatának uralkodóvá tételéért. Tevékenysége sokban hasonlítható a későbbi magyar nyelvújítókéhoz, akikre minden bizonnyal hatást is gyakorolt, többek között a theresianumi oktatóévei során. Szerepük nem csak abban mutatkozik, hogy a Theresianumban olyan képzett, nagy műveltségű felvilágosult hivatalnok főurak nevelkedtek, akik a felvilágosodás bővülő eszmekörének hatására szerepet vállaltak II. József reformtörekvéseinek megvalósításában, de abban is amidőn azok szembefordulnak az abszolutizmussal: azaz a felvilágosodás talaján, a mestereik elindította politikai gondolkodásbéli fejlődésük során azt megkísérlik meghaladni, csatlakozva a felvilágosult rendiség képviselőihez. Későbbi éveik igen gyakran emlékeztetnek Martini és Sonnenfels gondolataira. E két nagyhatású egyéniség mellett említést érdemel Michael Denis szerepe, aki a theresianumi oktatáson kívül a Hofbibliothek könyvtárosa, s a kor jeles elméleti és gyakorlati bibliográfusa. Könyvtártani elvei hatást gyakorolnak a későbbi könyvtáralapítóra. A Theresianumban oktatott ekkor a korabeli heraldika kiemelkedő művelője, Pálma Károly és a tudományos régészet és numizmatika egyik monarchiabeli megalapozója, Schőnvisner István is. Hatásuk a grófra szintén jelentős. (Éremtár stb.) De nem csupán a Theresianum, a tanulmányok, a tanárok és diáktársak formálják, alakítják a fiatal grófot, hanem maga Bécs „levegője" is: a császárváros pezsgő szellemisége, ahová hamar eljutnak a kor Európájának szellemi áramlatai. Egy olyan birodalom fővárosa, amely egy viszonylagos politikai egyensúly és nagyobb gazdasági keret adta feltételek között történetileg létrejött sokféle — egyező és egymást keresztező — érdekek ütközésének teret nyújtó képződmény. Ez a viszonylagos egyensúly társadalmi, politikai vonatkozásban egy formálódó, néha forrongó de felbomlással egyelőre nem fenyegető egyensúlyi helyzet. Az etnikailag, társadalmi szerkezetében igen összetett államalakulatban a 18. század végén az európai hatásokra felszabaduló sokrétű feszültség társadalmi, politikai, gazdasági és szellemi téren Bécsből már érzékelhető. Az európai események ismeretében felismerhető és az itt élő, gondolkodó és cselekvő, a monarchia sorsát irányító, befolyásoló személyiségek keresik, kutatják a válaszadás alternatíváit. Ám a felvilágosodás eszmerendszere — amely Széchényire és kortársaira erős hatással van — jelentős részben fejlettebb társadalmak termékei. A monarchiában való hatásuk egyik sajátossága, hogy az azt hordozó osztály különböző, mint az azt kitermelő Európa nyugati társadalmainak osztályai, rétegei. Előáll egy sajátos paradoxon az eszmék és ideológiai funkciója között. A történelem során Közép-Kelet-Európa nem első ilyen paradoxonja ez, amely mégis a társadalmi, politikai előrelépés egyik rugójává lett, nem kismértékben személyiségformáló hatása miatt. Ezt a levegőt szívta Bécsben az ifjú Széchényi Ferenc tanulóévei során. Ebben a közegben kezd el gondolkodni és kezd felnőni az ősei által történetileg hagyományozott társadalmi, politikai funkciókhoz és korának jelentkező kihívásaihoz. Bécs számára a gondolatok, és az azokat hordozó irodalmi, elméleti és politikai művek szerteágazó 143