Levéltári Szemle, 32. (1982)
Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - HIVATALTÖRTÉNET - Pető Iván: A Könnyűipari Minisztérium hivataltörténete, 1949–1967 / 81–118. o.
5. Len-kenderipari igazgatóság 6. Gyapotipari igazgatóság 7. Selyemipari igazgatóság 8. Kötszövőipari igazgatóság 9. Rövidáruipari igazgatóság 10. Ruhaipari igazgatóság 11. Cipőipari igazgatóság 12. Bőripari igazgatóság 13. Papíripari igazgatóság 14. Nyomdaipari igazgatóság 15. Fűrészipari igazgatóság 16. Bútoripari igazgatóság 17. Vegyes faipari igazgatóság 18. Könnyűgépipari igazgatóság 19. Rostipari osztály Még végre sem hajtották a Minisztertanács fenti határozatát, amikor már módosult az iménti felsorolás. Igaz a változás nem volt jelentős, de ahhoz elegendő volt, hogy az apparátus ne ringassa magát abba az illúzióba, hogy az 1952 márciusában kihirdetett tagolódás hosszabb távra érvényes, mint az addigiak. 1952. május 13-án tették közzé a Minisztertanács anyag- és árugazdálkodásról szóló határozatát, amely szervezeti kérdésekkel is foglalkozott (2046/15/1952. Mt. sz. h.). Utasították a tárcákat, hogy ellátási, íll. értékesítési igazgatóságokat szervezzenek. Tehát a Könnyűipari Minisztériumnál néhány héttel korábban előírt beszerzési igazgatóság ezzel Ellátási igazgatósággá változott. Miként az elnevezésből sejthető, az értékesítési igazgatóságok feladata a minisztérium alá tartozó iparágak termékeinek értékesítése lett (már amennyiben az anyagmérleges szisztémában értékesítési tevékenységnek nevezhető a termék elhelyezése), míg az ellátási igazgatóságokra várt a tárca által felügyelt szervek zavartalan anyagellátásának biztosítása. A Könnyűipari Minisztériumról szóló 1952 márciusi minisztertanácsi határozat jó alkalom a folyamatos változások leírása közben egy kis kitérőre. Megemlítendő, hogy az 1950 nyarán letartóztatott Marosán György után augusztus 4-től Kiss Árpád lett a könynyűipari miniszter és marad 1954. szeptember 30-ig. Ekkor Szálai Béla vette át a tárcát, akit nem egészen egy év múlva, 1955. szeptember S-ánNagy Józsefné követett. Nagyné a jelen keretek közt tárgyalt korszaknál tovább maradt miniszter, 1971. május 12-ig. Ekkor Keserű Jánosné került a helyére, aki 1980 végéig, a Könnyűipari Minisztérium megszűnéséig a helyén maradt. A Könnyűipari Minisztérium szervezetének 1949 augusztusi kihirdetése kapcsán esett szó arról, hogy létszámcsökkentéssel sikerült az irányító apparátusban foglalkoztatottak számát 1029 főre visszaszorítani (734 minisztérium, 295 ipari központok). 1949 és 1952 között — mint láttuk — iparágak, iparcsoportok vándoroltak egyik tárcától a másikhoz. A Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó iparágak száma az Építőanyag-ipari, az Élelmezési, valamint a Helyi Ipari Minisztériumok megszervezésével csökkent. Ezzel szemben a minisztériumi apparátus létszáma 1949 végéhez képest igen nagymértékben megnőtt. 95
