Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - HIVATALTÖRTÉNET - Hagymásy Sándor: Legeltetési társulatok Túrkevén a 19–20. században: egy közbirtokosság működése / 69–79. o.

1873-ban, mikor a pásztói legelőt megvásárolták, ennél is jog- és pénzügyi problémák merültek fel, azonban a növekedő állattartást ez jelentősen megsegítette. Míg Ecsegen bérlőtársaságként szerepelt a Közbirtokosság, itt köztulajdonban rendezkedett be. Több mint négyszáz darab tehénnek, majd később ötszáznak, még később hatszáz darabnak jutott itt járás.

s Az 1894: XII. te. 10. §-ában kiadott rendelkezések jelentős változást hoztak a Közbirtokosság életében. 1899. október 2-án a Közbirtokossági szabályrendeletből ezt olvasta fel Czihat Károly polgármester K. B. elnök: „JNKSZ. vármegye törvényhatósági bizottságának 1899/5125 szám alatt kelt határozatával a birtokok 1/5-ének 100 birtokos által képviselve kell lenni". Itt első az elnök megválasztása, majd jegyző, pénztárnok választását megelőzően: Közbirtokossági Tanácsot választanak, melyben az előbbi három vezető is beletartozik és megfelelő számú tanácstag. Ezentúl a közgyűlés évente egyszer van, de szükség esetén összehívható. A közgyűlés határozatait ezentúl a Birtokossági Tanács hajtja végre.

6 Természetesen itt is úgy indult a Birtokossági Tanács megválasztása, hogy a legbefolyásosabb és leggazdagabb embereket választották be. Azonban a Közbirtokosságban minden birtokos társtulajdonos és társbérlő, ezért Kupa Árpád ismert író és útbiztos, szintén társtulajdonos, 1899. október 22-én tartott tanácsülésén az alábbiakat indítványozta:

7 „Kupa Árpád indítványozza, hogy a birtokossági tanács tagjai közé — miután a jelöltek legnagyobb részben nagybirtokosok - a kisebb birtokosok közül 5 tag választassák be, miután a jelöltekre egyértelmű megállapodás nem volt". A régi jegyzőkönyvekben alig található legelőgazdasági kérdés, mint 1900. február 14-i Közbirtokossági Tanácsjegyzőkönyvében: „2400 négyszögöl számítatván egy tehénjárásra. Annak díja, illetve egy legelőjárás költsége 12 forintban állapíttatik meg. A bikák számára ezeken szénát kaszálnak, de ezért a bérlők semmit nem követelhetnek. 520 darab tehénnél több nem verhető ki. Ennek az az értelme, hogy minden darab tehénre két magyarhold legelő esik (egy járás). Ezért a tehéntartó minden kivert tehén után 12 forintot fizet. Mivel az egész legelőterületet beverik, mégis a bikáknak egy területen szénát kaszálnak, amely szintén ki van bérelve, de a szénáért a bérlők térítést nem követelhetnek.

8 Egy másik ilyen gazdasági intézkedés 1906. februári közbirtokossági tanácsülésen. „A használhatatlanná vált kút közelében egy új, a célnak megfelelő itatókút ásása és felszerelése, valamint két darab öt öl hosszú fenyődeszka vályú beszerzése elrendeltetik."

9 „Ezeknek intézésével Soós András pénztárnok megbízatik". Az 1907. augusztus 11 -én tartott közbirtokossági közgyűlés tárgysorozata így szólt. 1. „A Birtokosság 1905. és 1906. évi pénztári számadásának felülvizsgálata és a felmentvény megadása. 2. 1907. évi költségvetés bemutatása jóváhagyása. 3. Jelentés a Földhitelintézeti tartozás kiegyenlítése és a zálogjog kitörléséről. 4. A birtokossági elnök jegyző, pénztárnok és tanácsnokok megválasztása.

10 5. A közgyűlés megtartásáig beadandó kérvények és indítványok tárgyalása". Nem mindig ugyanez volt a közgyűlés tárgya, természetesen a pénztár, költségvetés és a vezetők választása mindig, de egyebekben mással is egészült ki. Az ecsegi bérletet régebben 5 évenként, később 10 évenként hosszabbították meg. Nem egységesen volt a bérlet70