Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - HIVATALTÖRTÉNET - Hagymásy Sándor: Legeltetési társulatok Túrkevén a 19–20. században: egy közbirtokosság működése / 69–79. o.

Hagymásy Sándor LEGELTETÉSI TÁRSULATOK TURKEVÉN A 19-20. SZÁZADBAN (Egy közbirtokosság működése) A kevi legelőknek leghosszabb időn át - egy részében végig — a Közbirtokosság volt a gazdája. Közbirtokosság alatt azt kell érteni, hogy az osztatlan közös legelőket elsősorban a. község, vagy a város Földvagy ónnal rendelkező állattartói használhatják. Még a szilaj legeltetés idejében nem is volt ez közbirtokosságnak nevezhető, csak szigorúan az elöljáróság, vagyis a Városi Tanács tartott kezében minden rendelkezést, felügyeletet. Levéltári dokumentumok a túrkevei Közbirtokosságról 1862-től találhatók.

1 Ekkor már névjegyzéke és választott vezetősége volt a közbirtokosságnak. Ez azonban nem szervezett közbirtokosság volt. Ugyanis a szervezett közbirtokosság az volt, ahol a közlegelőben érdekelt birtokosság megalakította a maga választmányát és vezetőségét és ez intézi a birtokossági ügyeket. A kevi Közbirtokosság 1899-től lett szervezett, de azután is az elöljáróság intézte az ügyeit. Ekkor alakult már Közbirtokossági Tanács is, de ez sem volt független a városi vezetőkből alakult közbirtokossági vezetőktől. 1862-ben még tekintetes Kenéz Elek Kun-kapitány elnökölt a közbirtokosság közgyűlésén, mellette foglalt helyet Tóth Mihály uram, a főbíró, majd 1874-től, amikor Túrkeve rendezett tanácsú város lett. Nánássy János, Túrkeve első polgármestere. Ezentúl is mindvégig az egymás után következő polgármesterek voltak a Közbirtokosság elnökei. Ugy az ecsegi legelőbérletet, mint a pásztói csordalegelőt ez a közbirtokosság egy kézben tartotta. A mindenkori elnök a már említett polgármester, mindenkori jegyző a város főjegyzője, a pénztárnok pedig a mindenkori városgazda. A pénztárnok egyben a legelőgazdai teendőket is elvégezte, de ez nem terjedt túl a szükséges létesítmények, felszerelések beszerzésénél és a legelőbér beszedésénél. A közgyűlési határozatok végrehajtását az elöljáróság, az esküdtek segítségével végezte. Ez a birtokosság még évente többször is ülésezett.

2 1862-ben a közgyűlés — többek között — így határoz: „A bikák és a csődörök részére, melyek a ménesbe, gulyába használhatók lesznek, ingyen és fizetételen járást ad. Csikós lovat pedig a mines mellé a lótulajdonosok adnak". „Az ecsegi haszonbéres pusztára kiverve mindazon jószágok, melyek a haszonbérlők által illetékükön felül, vagy a haszonbéres pusztához nem is társak által legeltetés végett oda minden engedelem nélkül kihajtattak, amellett, hogy onnan rögtön kiveretni rendeltetnek, azoknak tulajdonosai kétszeres haszonbér fizetésére köteleztessenek".

3 A Közbirtokosságnak állandóan volt ügyvédje is, aki legtöbbször a városi ügyész volt, de volt önálló ügyvéd is. Ez kötötte, újította meg a szerződést a Vallásalap Főtiszttartósságával, de kapcsolatot kellett tartani az Alapítványi Felügyelőséggel is, mely Püspökladányban székelt. A vizek szabályozása után a Közbirtokosságnak állandó kapcsolata volt az ármentesítő társulatokkal. A Berettyó mindkét oldalán más-más társulat volt. Itt perek is voltak. Szerződések a vadásztársaságokkal stb.

4 69