Levéltári Szemle, 32. (1982)
Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - HIVATALTÖRTÉNET - Farkas Gábor: Az előszállási uradalom igazgatása, 1920–1945 / 57–68. o.
Nagyobb változásra 1924-ben került sor, amikor Wéber Márton jószágkormányzót az új apát, Werner Adolf maga mellé vette és Zircre rendelte. Előszálláson Hagyó-Kovács Gyula maradt, aki már addig is tehetséges birtokvezetőnek mutatkozott. Az uradalom szervezetét tovább tökéletesítette. A kerületeket önálló gazdasággá kívánta fejleszteni. A hatalmas uradalom 12 kerületből állott. Előszálláson intéző működött 2 segédtiszttel, Róbertvölgyben intéző, Nagykarácsonyban az intéző mellett kasznár, Kiskarácsonyban, Ménesmajorban egy-egy intéző, Hercegfalván intéző és segédtiszt, Kokasdon intéző, Nagyvenyimben intéző, segédtiszt, olajgyárvezető működött, és Bernátkúton, Mélykúton, Kisvenyimben, Simontornyán is egy-egy intéző állt a kerület élén. Tiszti széket vasárnaponként tartottak, ahol a kerület intézői, segédtisztjei szóban számoltak be az elmúlt hét munkáiról, ekkor kapták meg a következő hét feladatait. A tiszti széken jelen volt a jószágkormányzóság több központi tisztviselője, így a jószágkormányzó helyettese, a számvevő, az iroda vezetője. 7 A jószágkormányzó nagy energiáját szinte kérlelhetetlen következetességgel fordította a rendi érdekek szolgálatába, mindig a rend érdekeit szem előtt tartva. Az uradalom három évtizedes fejlődését lehetetlen ezekben a keretekben bemutatni, így csak néhány főbb mozzanatra mutatunk rá. A jószágkormányzó a helyettesként eltöltött 7 esztendőben fel tudta mérni, hogy a hatalmas uradalom fejlesztését az állattenyésztéssel kell kezdeni. Mindenekelőtt a tehenészet és a sertéshizlalás, majd a hízómarhák beállítása volt a kiemelkedőbb feladat. Már az első esztendőben gyönyörű ménest hozott létre, majd az igaerő utánpótlására magyar gulyát vásárolt. Ismeretes, hogy az uradalom a háború előtt a szilaj marhákat Erdélyből vásárolta. Az országrész el csatolásával ez a lehetőség megszűnt. Ezért 1924-ben Ausztriába utazott, ahol a fajmarhák vásárlásán kívül igásállatokat is szerzett be. A növénytermelésben a kapások vetésterületét növelte, a kukorica és a cukorrépatermelés a háború előttinek többszöröse lett. A gépesítést is szorgalmazta. Mindenekelőtt a terményszállítást kívánta olcsóbbá és gyorsabbá tenni. Ennek érdekében még 1925-ben megkezdte a keskenyvágányú gőz- és motorvontatású gazdasági vasút építését. Ezt 10 év múltán fejezték be. Ekkor a vasútvonal hossza 72 km volt, és az uradalom valamennyi gazdaságát bekapcsolta a közlekedési és szállítási hálózatba. 8 Az uradalmi termelés egyre előnyösebben alakult, és ez az állapot a második világháború alatti évekig eltartott. A húszas évek végén az uradalmi gazdálkodásnak már országosan is jó híre volt. 1928-ban az OMGE 94 taggal meglátogatta Előszállást és a kerületeket. A jelenvoltak megállapították, hogy az előszállási uradalom az ország egyik legmodernebb mezőgazdasági nagyüzeme, és a mezőhegyesin kívül a legjobban jövedelmez. A valóban nagyobb terméseredményeket elérő uradalomban lehetőség volt arra, hogy a cselédséget és az alkalmazottakat jobban fizessék, mint azt másutt tették. így szociális oldalról is kedvezőbb volt a kép Előszálláson, mint az ország legtöbb gazdaságában. Ezekben az években vezették be a kegy díjat, amelyet minden cseléd és alkalmazott 30 éves uradalmi szolgálat után megkapott. A cselédbérhez évi 50 pengőt tettek. Eddig a cselédfizetésnél ismeretlen volt a pénz. Bevezették a szülési segély rendszerét is. Ezt a harmadik gyermek születésekor, illetve minden további családszaporulat alkalmával adták. A szülési segély 100 kg búza és 20 Pengő volt. Jelentős további kedvezményként a cselédek tarthattak még 2 darab tehenet is, melyeket az uradalom takarmányával 60
