Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - HIVATALTÖRTÉNET - Farkas Gábor: Az előszállási uradalom igazgatása, 1920–1945 / 57–68. o.

Farkas Gábor AZ ELŐSZÁLLÁSI URADALOM IGAZGATÁSA (1920-1945) Hagyó-Kovács Gyula 1888. március 14-én Sajóvárkonyban kisbirtokos szülők gyermekeként született. Apja, Hagyó-Kovács József kisbirtokos, anyja Barta Julianna.

1 A szülők gyermeküket az egri ciszterciták gimnáziumába adták középiskolai tanulmányokra. Ezzel el is dőlt életének sorsa. A fiú a gimnázium elvégzése után Budapesten teológiát tanult, és ezzel párhuzamosan a Tudományegyetem matematika-fizika szakon is folytatott tanulmányokat. Felsőfokú tanulmányait 1913. júniusában fejezte be, majd egy hónap múlva Zircen, a cisztercita rend magyarországi központjában szerzetesi fogadalmat tett, és pappá szentelték. Ezekben a napokban a zirci apát, Békefi Rémig közölte Hagyó-Kovács Gyulával, hogy tanári képesítésének elnyerése után — mezőgazdasági ismeretek megszerzéséhez — további tanulmányokat kell folytatnia. A ciszterci rendnek Magyarországon nagybirtokai voltak, melyek kezelésére a rend saját tagjait küldte az uradalmakba. Egyik nagy jövedelmezőségű mezőgazdasági üzeme az akkor 41 ezer holdas előszállási uradalom volt.

2 A természeti adottságok sokkal kedvezőbbek voltak itt, mint Pilisen, Pásztón, Szentgotthárdon vagy Zircen, ahol a rendnek ugyancsak voltak birtokai. Egyébként a ciszterci rendnek összesen 46 ezer kat. hold földje volt, amelynek 89%-a állott az előszállási uradalom kezelésében. Az 1910-es évek elejétől előtérbe került a jövedelmezőbb gazdálkodás megvalósítása. A gazdasági törekvések központjában a rendi jövedelem fokozása volt. Erre annál is inkább szükség volt, mivel a rendi kiadások emelkedtek. Többek között sürgős feladatként jelentkezett az intézménynek rekonstrukciója is, hiszen azok még a múlt században (közepén vagy elején) létesültek. Az épületek legnagyobb része elavult, az intézményi szervezeten is korszerűsíteni kellett. Az előszállási uradalmat 1912-től Wéber Márton jószágkormányzó irányította, aki a gazdaság modernizálását meg is kezdte.

3 Az apát közölte a fiatal rendtaggal, hogy az előszállási uradalomban fogják alkalmazni. Azt is tudomására hozta, hogy a nyári vakációt 1913-ban az uradalomban kell töltenie. Az 1913—1914. tanévet Hagyó-Kovács Gyula Budapesten töltötte, mint gyakorló tanár. A Trefort-utcai gimnáziumban tanított. 1914. áprilisában vette át a középiskolai tanári képesítésről szóló oklevelet. A fővárosi tartózkodást már német nyelvgyakorlásra is felhasználta, mivel ekkorra nem tisztázódott, hogy melyik mezőgazdasági főiskolára küldik. Hagyó-Kovács Gyula hajlott arra, hogy valamelyik német egyetemre menjen. Zircen azonban megtudta, a magyaróvári főiskolára kell mennie, hogy ott okleveles gazda képesítést szerezzen. 1914. június 30-án érkezett Előszállásra. Az uradalomban ekkor folyt az aratás. A munkák azonban majdnem félbeszakadtak, mert a trónörökös meggyilkolását követő hetekben a hadügyi kormányzat behívta a tartalékosok egy részét. Az általános mozgósításkor, - augusztus első napjaiban - pedig bevonult a többi had57