Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - HIVATALTÖRTÉNET - Czuczor László: Az Országos Nép és Családvédelmi Alap (ONCSA) szervezete és működése / 43–56. o.

A rendes tagok legalább egy-egy üzletrészt kötelesek jegyeztetni. A szövetkezetbe való belépés írásbeli nyilatkozat aláírásával történik. A szövetkezeti tagok csak a jegyzett üzletrészek erejéig felelősek. A rendelet 9. §-a kimondja, hogy a szövetkezeti tagság elhalálozás, kilépés vagy kizárás folytán szűnik meg. A 13. § -tói a 20. §-ig a közgyűlésről, a 21.-től a 27. §-ig a közgyűlés határozatainak végrehajtó szervéről; az igazgatóságról és a felügyelő bizottság hatásköréről intézkedik. A szövetkezetek feletti felügyeletet és az ellenőrzés munkáját a belügyminiszter a Felügyelőségek útján gyakorolja. (29. §) Ajuttatások módjáról és a juttatásokért járó ellenszolgáltatások törlesztése és a gyermekek utáni tartozáselengedésekről is az alapszabálytervezetben történik intézkedés. (31—32. §). így építkezésre kölcsön, valamint ingatlan legfeljebb 30 évre adható. Ingóságok vételára legfeljebb 10 évre hitelezhető. A Felügyelőség hozzájárulásával a házépítésre adott kölcsönből, illetőleg juttatott ingatlan vételárából az 1 éven felüli, de 18-ik életévét még be nem töltött 4. gyermek után 10%-ot, minden további gyermek után 10-10%-ot kell elengedni (ez azonban a tartozás 71%-át meg nem haladhatja). A rendelet 33. §-a a juttatásban részesíthetők körét akként határozza meg, hogy építkezésre kölcsönt csak az kaphat, aki az ingatlant maga és családja kezeli, műveli vagy használja, ingóság csak annak juttatható, aki az ingóságot megfelelő szakértelemmel tudja kezelni és használni. Az építkezési kölcsönök folyósításáról az alapszabály 34. §-a értelmébena juttatott engedményezése alapján az eladó, építkezéseknél a vállalkozó kapja kézhez. A közjóléti szövetkezet igazgatójának szociális érzésű, igen sokoldalú üzletembernek kellett lennie. A szociális irányú gazdasági munka csaknem törvényszerűen mindig más vonalon haladt, mint a magángazdálkodás. Ott kellett például házüpart teremteni, ahol nem volt konjuktúra, ott kellett az állattenyésztést fokozni, ahol sok embernek hiányzott az állatja stb. A közjóléti szövetkezetnek sohasem az üzletszerűség lebegett a szemük előtt, hanem mindenkor a szociális szükséglet. Ezeknek a követése érdekében még az áldozattól sem szabad visszariadnunk! — írja Cser János a Nép- és Családvédelem c. folyóirat egyik 1943. évi számában. A szakigazgatási tennivalókat a törvényhatóságok mellett a vármegyei szociális szakelőadók (szociális gondozók) a járásokban és a megyei városokban a járási, városi szociális szakelőadók (szociális gondozók) látták el. Az ONCSA szociális tevékenységét a területen, ahol a juttatásra, gondozásra rászoruló családok is éltek, közvetlenül a járási, városi szociális gondozók végezték. A szociális gondozó helyzetképet készített a járásban levő községekről (városokban a városáról) a Felügyelőség által szerkesztett adatfelvevő ív alapján. A továbbiakban felfedi a szociális bajokat és leküzdésükre javaslatot tesz. Nyilvántartásba veszi és személyesen felkeresi az Alap juttatásaiban részesíthető családokat, érdekeiket képviseli a hatóságokkal szemben is, szervezi és irányítja a községi szociális bizottságok és munkaközösségek munkáját — mondja ki a 7000/1940. évi M. E. rendelete. A rendelet értelmében a szociális gondozó felkeresi a juttatásokban részesíthető családokat és róluk környezettanulmányt készít. A négyoldalas környezettanulmány lapon a következőkre kért választ: az 1. oldalon a családfő adatai (neve, lakcíme, apja neve, anyja neve, vallása, anyanyelve, születési helye, ideje, családi állapota, munkahelyi foglalkozása, betegsegély zői tagsága, munkanélküli-e, volt-e katona, mettől-meddig vett részt a világháborúban, hadirokkantsága, háborús kitüntetései. 49