Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - HIVATALTÖRTÉNET - Czuczor László: Az Országos Nép és Családvédelmi Alap (ONCSA) szervezete és működése / 43–56. o.

A kérelmező hozzátartozóira (családtagjaira) vonatkozó kérdések ugyanazok, melyek a családfő személyi adataira vonatkoznak, de külön fel kellett tüntetni a családjuktól különélő, vagy eltartott hozzátartozókat, azok foglalkozását, munkahelyét, vagyoni és kereseti viszonyaira vonatkozó adatokat. A 2. lap a család egészségi helyzetére, a lakásviszonyokra (alapterület, alapanyaga, fekvése, helyiségek és melléképületek, berendezések, fekhelyek száma stb., kereseti és vagyoni helyzet. A 3. lapon a család történetét, erkölcsi vonatkozásokat és egyéni megfigyeléseit jegyezte fel a környezettanulmányt készítő szociális gondozó.) A család inségbejutásának okai, gyakori lakhelyváltozások okai, voltak-e büntetve s miért, olvasnak-e könyveket, hírlapokat és melyeket, tagjai-e valamelyik egyesületnek stb. A negyedik oldalon teljes egészében a javaslattevők véleményezésének volt helye. A 7000/1940. évi M. E. sz. rendelet kiegészítéseként megjelent 679435/1943. BM. sz. rendelet alapján a szociális szakelőadók, gondozók alkalmazásának egyik feltétele az Egyetemi Szociális Tanfolyamok három félévének sikeres elvégzése. A tanfolyamok megszervezéséről a 800/1942. BM. sz. rendelet intézkedett és a tanulmányi rendet a következőkben írta elő: Az első félévben lélektan, etika, közgazdaságtan, néprajz, társadalomtan, politika, statisztika, szociográfia, tájkutatás; a második félévben nevelésügy, népművelés, alkotmányjog, közigazgatási- és büntetőjog, magánjog, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem, egészségvédelem, társadalombiztosítás, mezőgazdasági ismeretek; a harmadik félévben társadalompolitika, földbirtok politika, családvédelem- és népesedéspolitika, üzemtan, szegényügy, társadalmi egyesületek szociális munkája, faluvezetés- és falupolitika, nenízetiségi kérdések, szociális gondozás, mezőgazdasági és kereskedelmi ismeretek, lakás- és telepítésügy. Budapesten a jogi, közgazdasági, bölcsész és műegyetemi karokon tartották a tanfolyam 'hallgatói részére az előadásokat. Ezeken vettek részt a felügyelőség, a főváros, a Pest megyei városok és járások szociális gondozói. A különböző társadalmi szervezetek képviseletében nem egy államtitkár lánya, felesége, báró- és grófnők végezték a tanfolyamot és azok, akik így képzelték levezetni a háború folyamán felgyülemlett társadalmi elégedetlenséget. A továbbiakban az ONCSA juttatásokról, a célkitűzések gyakorlati lebonyolításáról, a tulajdonképpeni működésről a következőket mondhatom: Az ONCSA házépítési akció keretében az akkori Magyarországon egy 1942-43-as kimutatás adatai alapján mintegy 10 000 különböző típusú és nagyságú ház készült el s került átadásra. A későbbiekben, egészen 1944. év végéig felépített ONCSA házakról nincsenek pontos adatok, de a háborús események következtében ezek száma már nem volt jelentős. A Nép és Családvédelem 1943. évi január 1-i számában az ONCSA 1943. évi házterveiről Tóth Kálmán Géza közöl rajzos ábrákat külön a falusi és külön a városi háztípusokról. Az 1. sz. ábra az úgynevezett „árvizes házak" terve. Ennek alapterülete mindössze 57 m

2

. A 2. sz. ONCSA házba egy kisméretű oszlopos tornácon keresztül jutunk a 11 m

2 alapterületű konyhába. A konyhából nyílik a 3 m

2 alapterületű kamra és a 25 m

2 alapterületű szoba, amelynek egy sarka hálófülkének van kiképezve beépített emeletes ágyakkal. Ezeknek a kisebb méretű lakóházaknak előállítási költsége 3-4000 Pengő között volt. A 3. és 4. ábra valamivel nagyobb méretű lakóházakat s azok alap50