Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - KRÓNIKA - Pandula Attila: A 800 éves magyar hivatali írásbeliség: beszámoló egy egyetemi tudományos ülésszakról / 465–466. o.

Emlékének adózva, álljon itt búcsúlevelének néhány sora: „Szeressék (az emberek) tehát egymást mint legjobb testvérek: hogy szünnyön meg az emberi nemzetek között a nemzetiség, és vallási gyűlölet, harag, bosszú, és egymást üldözés.. .váljanak és legyenek a nemzetiségekből, hit, és vallásfelekezetekből valódi emberekké, egymást jó testvérként szeretőkké,.. . boldog s megelégedettek lehetnek, és lesznek valójában, ha egymást tisztelni, becsülni, és szeretni tudók lesznek és azokká fogják magokat kiművelni." Ezeket az elveket életében is mindig igyekezett követni. Pandula Attila A 800 ÉVES MAGYAR HIVATALI ÍRÁSBELISÉG Beszámoló egy egyetemi tudományos ülésszakról. A XII. század az európai uralkodói kancelláriák létrejöttének időszaka. Ekkor jutottak el az európai államok oda, hogy az egyes uralkodói udvarokban csaknem azonosan írtak, s azonos módon intézték az ügyeket. Ehhez a folyamathoz zárkózott fel Magyarország a XII. század végén, mikor kialakult az állandó királyi iroda és az udvarban intézett ügyek írásos formái. Ezt a folyamatot nehéz pontos évszámhoz kötni, mégis az 1181-es évet választottuk, mivel III. Béla király ekkor rendelte el, hogy minden, a királyi udvarban tárgyalt s eldöntött ügyet írásba kell foglalni. Ez a rendelkezés eredményezte a királyi kancellária létrejöttét. Természetesen a királyi kancellária felállítása és az írásbeli kérvények benyújtásának elrendelése, még nem jelenthette azt, hogy a mindennapi élet dolgait is írásba foglalták volna. Az írásbeliség csak ezt követően vált általánossá a hivatalokban. A központi és helyi hatóságokra tartozó ügyeken kívül még számtalan olyan ügy volt, amely szintén írásbeliséget kívánt. Erre szolgáltak a XII-XIII. század fordulóján létrejövő hiteleshelyek, illetve a nálunk csak igen gyéren megtalálható közjegyzők. III. Béla rendeletének idén ünnepeljük a 800. évfordulóját, megemlékezésül rendezték azt a tudományos ülésszakot, mely a szorosan vett írásbeliséggel kapcsolatos témák mellett a tágan értelmezett rokon témaköröket is felölelte. A magyar hivatali írásbeliség kutatása hosszabb távú, központilag támogatott téma, az ülésszak célja volt a témakörben dolgozó kutatók, illetve a jelenleg feldolgozás alatt álló témák felmérése is. A kronológiai sorrendben elhangzó előadások nyomon követték a magyar írásbeliség alakulását a rovásírástól a mai közigazgatási ügyintézés gépesítéséig. így hallhattunk Mohács előtti, XVI-XIX. századi, majd polgári kori témákat. Irásfejlődési, nyelvészeti, irodalmi, kormányzat- és társadalomtörténeti kérdések kerültek megtárgyalásra. A gazdag programban különös súllyal szerepeltek a modern közigazgatás kérdései: a belügyi igazgatás írásbelisége, a katonai igazságszolgáltatás írásbelisége, a gyomai Kner Nyomda közigazgatási nyomtatványkészítő tevékenysége stb. Szerepeltek olyan előadások, melyek a korszerű közigaz465