Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - KRÓNIKA - Pandula Attila: A 800 éves magyar hivatali írásbeliség: beszámoló egy egyetemi tudományos ülésszakról / 465–466. o.

gatás, illetve írásbeliség összefüggéseivel, Illetve az írásmunka megszervezésével, gépesítésével foglalkoztak. Teret kapott a mai írásbeliség produktumainak levéltári megőrzése is. Több jogtörténeti összefüggésekben gazdag előadás hangzott el. így az öt évtizedes egyetemi tanári működését ünneplő Kumorovitz L. Bernát a királyi kancellária középkori működésével kapcsolatos kérdésekről beszélt. Ladányi Erzsébet előadása a hegyaljai mezővárosok gyakorlatában mutatta be egyes középkori elemeknek a XVI-XVII. század bíráskodásában, oklevélkiadásában való továbbélését. Degré Alajos az irattal, mint perbeli bizonyító eszközzel foglalkozott. Az ülésszak házigazdája Kállay István egyetemi tanár, a „Magánhivatali írásbeliség" címmel tartott előadást, melyben egyes nagy uradalmak igazgatásával kapcsolatos kérdéseket is érintett. Bak Borbála előadása a XVIII. századi városi közigazgatással kapcsolatos kérdéseket tárt fel. Révész T. Mihály a családi jog és az írásbeliség összefüggéseiről beszélt. Csizmadia Andor a polgári kori helyi közigazgatás jellemző képviselőjével a községi jegyzővel foglalkozott. Vargyai Gyula előadása - „Az újkori magyar katonai igazságszolgáltatás írásbelisége". Farkas Gábor előadása a törvényhatóságok 1867-1950 közötti írásbeliségét ismertette. Az ülésszakon elhangzott előadások a közeljövőben könyvalakban is megjelennek. A magyar írásbeliség múltjáról értékes dokumentumokat láthattunk azon az oklevélkiállításon, melyet az ülésszak alkalmából - a rendezvény szervezője — az ELTE Bölcsészettudományi Kar Történész Tanszékcsoport Történelem Segédtudományai Tanszék állított össze a tulajdonában lévő anyagokból. Láthatók voltak pl. IV. Béla ítéletlevele (1263-1264), I. Lajos 1377-ben kelt utasítása Szepesi Jakab országbíróhoz. Igen érdekesek voltak a kiemelkedő történelmi személyiségekkel kapcsolatos dokumentumok - Hunyadi János kormányzó levele Kassa, Bártfa, Lőcse és Eperjes városokhoz (1451), Szilágyi Erzsébet levele Pozsony városához (1458), Mátyás király levele a Sáros megyei adószedőkhöz (1462). írás volt, mégpedig hiteles, a búcsúcédula. A búcsúcédulákat, több példányban előre megírták (utóbb nyomtatták), s aki kapott belőle, annak nevét az e célra üresen hagyott sorba írták - a kiállított példányon Miklós mészáros felesége, Ágnes neve szerepel (1469). A mohácsi csatát követő korszakban két helyen is folytatták a királyi kancelláriában kialakult gyakorlatot: Gyulafehérvárott és Bécsben. Mind az erdélyi fejedelmi kancellária, mind a bécsi magyar kancellária örökösei voltak a középkori magyarországi írásbeliségnek. A folyamtosságot leginkább a címeres levelek mutatják. Mindkét uralkodói irodában ugyanis a középkori királyi udvarban kiállítottakhoz hasonlóan készítik ezeket. [Báthory Gábor címereslevele (1610), II. Ferdinánd címereslevele (1663).] 466