Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - KRÓNIKA - Csukovits Enikő: A Nemzetközi Pecséttani Bizottság budapesti ülése / 461–463. o.

Délután 14 órakor az Országos Levéltár restauráló és pecsétmásolat készítő műhelyét látogatták meg Körmendy Lajos osztályvezető kalauzolásával, ahol a műhely dolgozói munkájukról bemutatót is tartottak, ami nem várt sikert aratott. Yves Metman véleménye szerint a pecsétmásolat készítésében jelenleg Magyarország képviseli a világszínvonalat. Kijelentése már csak azért is hitelt érdemlő, mert több évtizedet töltött el a párizsi Archives Nationales hasonló munkát végző osztályának az élén. Tulajdonképpen ezután került sor a tényleges tanácskozásokra. 18-án délután valamint 19-én a bizottság tagjainak az előadásai következtek. Az első előadásokat a mesterségpecsétekről hallottuk. E. Gönner a németországi céh- és mesterségpecsétekről beszélt, amelyet Vey Mestdagh hasonló témájú előadása követett, a németalföldi „gildekről", ezenkívül említést tett a hazájában található magyar protestáns pecsétekről, amelyből neki is van egy kisebb gyűjteménye. Egyébként ő volt az egyedüli előadó, aki beszámolójának teljes szövegét sokszorosítva a hallgatóság rendelkezésére bocsátotta, ezzel megkönnyítve előadása figyelemmel kísérését. A pénteki ülést Yves Metmannak a mesterségpecsétek jelentőségéről tartott értékelése zárta. 19-én reggel Bertényi Iván előadásával kezdődött a munkanap. A modern pecséttan egy elhanyagolt, elfelejtett forráscsoportjára hívta fel a figyelmet, a magyarországi levéltárakban található pecsétnyomókra, kitért az őrzésükkel, kutatásukkal kapcsolatos problémákra. A következő előadó E. Gönner, a pecsétek konzerválásának, másolatok készítésének technikájáról beszélt, Aldo Martini és Bruno Becchetti pedig a Vatikáni Levéltárban őrzött pecsétekkel kapcsolatos hasonló munkáról tartott közös előadást, melynek illusztrációjaként néhány különösen jól sikerült másolatot diaképen be is mutattak. A tanácskozás résztvevőit budapesti tartózkodásuk ideje alatt három fontos kérdés foglalkoztatta különösen: programtól függetlenül minden ülésen felmerültek. Az első ilyen kérdés nemzetközi szótár létrehozásának a szükségessége. Hosszú vita után a megoldást a spanyol tagokra, Carmen Crespora és Maria Carmonára bízta a Comité, akik a következő tanácskozásra, melynek színhelye Strasbourg vagy Madrid lesz, elkészítik a nemzetközi sigillographiai szótár tervezetét. Talán még fontosabb az a probléma, amelynek megoldása évek óta húzódik, már több tanácskozáson felvetődött: a nemzetközi pecséttani vándorkiállítás. Az elfogadott terv szerint a kiállítást két részből kellene összeállítani — egy törzsanyagból, ami az egész világ pecséthasználatának sok évszázados fejlődését, változását, sajátosságait mutatná be, a másik rész pedig mindig a kiállítást fogadó ország pecsétéiből állna. A kiállítás témájának egy lehetséges programját Maria Dogaru, a bizottság titkára készítette el. Mivel költségeit a Pecséttani Bizottság nem tudta vállalni, a vándorkiállítás létrehozásához az UNESCO 2-10 ezer dolláros támogatása szükséges. A harmadik felvetett gondolat a technikai fejlődés jobb összehangolása, egymás eredményeinek felhasználása. Említettük már az Országos Levéltár pecsétmásolat készítő műhelyének sikerét. A tanácskozáson újra kiemelték: a Vatikánban és Magyarországon érték el a legnagyobb technikai eredményeket. 19-én este az ülésszak a legújabb szfragisztikai irodalom megbeszélésével zárult. Gönner a német, Dogaru a román, Metman a francia munkáról tartott rövid ismertetést, ezután Metman elnök berekesztette a tanácskozást. 462